Kattegatter:
- Ivar és Hvicek visszatérnek a legvikingebb vikingek városába. Megérzésük valóban helyes volt, a helyiek kiélik rajtuk a (sokszor) két perc gyűlöletet, de persze köpködésen túl tettlegességgé nem fajul, hiszen kell nekik a sorozat legvégéig a cselekménypáncél. Igazán meglepődnek rajta, hogy itt most már Harald a góré, annak ellenére, hogy az évad B oldalának elején elég erős utalás volt arra, hogy Norvégia ura Ivar segítségével szökött meg a ruszok fogságából. Mindenesetre Haraldunk elhatározza, hogy politikai tőkét kovácsol Ragnar két elcsellengett és ezúttal ellenséges frank, rusz vagy éppen hettita hadsereg nélkül érkező fiának visszatéréséből. A király egy lakoma során elmondja, hogy a srácok megbánták eddigi bűneiket és ezentúl jó kisfiúk lesznek, mert ha nem, Harald elfenekeli őket a veretes övével... ha lenne neki olyan. Ezen túl Ivar azzal szerez még a helyieknek jófejség pontokat, hogy mindenki előtt bemutatja, hogy mankó nélkül úgy eldől, mint egy deszka. Ebből a ’helyzetkomikumból’ fakadó derű aztán egyből elfelejtteti Gatter népével a testvérek bűneinek hosszú listáját. Ha ezt a technikát Ted Bundy is ismerte volna...
- A továbbiakban láblógatás meg herevakargatás van, hiszen most hogy sikeresen hazaértek, hőseinknek lövése sincs, hogy mihez kezdjenek. Ez egy-két jelenetig megy, mire Ivart a már-már zavaróan sokszor felbukkanó Lefosott arcú jós szelleme vezeti rá, hogy mihez kezdjen. Tisztára mint egy keservesen eseménytelen DnD parti, amikor a tanácstalan játékosokat végső mentőövként a mesélő a leg erőltetettebb módon vezeti rá, hogy hova menjenek, hogy előre mozduljon a cselekmény. A látomás hatására Ivar belenyúl a zsebébe (a korabeli ruhákon nem volt ilyen, de mindegy), és megtalálja a sakkbábut, amit még Angliában kapott a gyermek Alfrédtól, hogy kifejezze vele a róla formált véleményét: ’szerintem te egy paraszt vagy’. A madárlátta sakkbábut (amit ő ezek szerint végig utaztatott Anglián, Skandinávián, a Selyemúton és Kelet-Európán) nézegetve szüli meg a spanyolviaszt miszerint vissza kell térniük Angliába, ha azt akarják, hogy történjen végre valami.
- Hvicek felmegy Björn sírjához nyavalyogni. Értékelem, hogy ő legalább nem bontja le sokadszorra a tumulus felfalazott bejáratát, hogy odabent lábatlankodjon. Önsajnáltatása meghozza eredményét, mert rövidesen felbukkan mellette Idun, a fiatalságot megtestesítő istennő a skandináv mitológiából és felajánlja neki, hogy kufircoljanak egy jót, de csak hajnalig. Hát na. Ilyenek ezek a dolgok, hogy csak úgy megtörténnek.
- Egyébként nem csak Ragnar fiai tudnak panaszkodni, az egyik este Harald is kiönti a lelkét Ivarnak, miszerint most, hogy övé egész Norvégia a majdhogynem Monaco módjára különcködő Kattegattal együtt, a hatalmat üresnek érzi és szinte semmit sem jelent. Ráadásul, bevallása szerint uralkodni még unalmas is. Fiktív reprezentációjához képest kétlem, hogy a valódi Széphajú Haraldnak lettek volna ilyen lelki gondjai. Gondolom így a Vikingekbeli Haraldnak viszont meg lesz az indoka, hogy a Padlótörlővel tartson Angliába. Egyébként a Jóhajú azt is elmondja beszélgető társának, hogy neki legalább van testvére, akivel meg tudja osztani a hajfájásait, ellenben az övével, akit ő már régen kinyírt, természetesen. Ivar erre megmondja, hogy testvére, Halfdan valójában itt van közöttük és figyeli őket, mint az összes többi nevesített szereplő, Ragnar, Aslaug, Björn és az az említésre sem méltó viking, akit Vladimir Kulich játszott a legelső évadban. Persze én sem lennék az az ünneprontó okoska, aki vagyok, ha nem jegyezném meg, hogy alapvetően a pogány skandinávok nem hittek a keresztény hitvilág testtől elválasztható lélek koncepciójában és ahová a halottakat temették, azok ott is vannak. (Oké, ez most a sorozat intellektusához képest egy bonyolultabb történet, de a halottak is elvileg testükkel együtt jutottak a Valhöllbe.) Egy szóval nagyon hangosan kellene kiabálniuk, ha azt szeretnék, hogy az említett illetők meghallják őket.
- Harald és Ivar a nagy csarnokban tart egy beszédet a népnek, hogy Angliába kell menniük, hiszen ott eleve vannak területeik és hogyha békén hagyják a wessexieket, akkor ők előbb-utóbb bedarálják azokat. Elképesztő, hogy ez egy látomás, meg egy zsebben felejtett kis sakkfigura nélkül ez nem jutott volna az eszükbe. A tömeg első sorában egy tagon meglátjuk a ’variációk a láncingre’ hétszáztizenkettedik verzióját, egy lánctopot, ami max. a melleket védi. Egy pajzsszűzön talán még szexi is lenne.
Nyílt tenger:
- Ubbe és hajójának legénysége egy teljes epizódon keresztül kínlódnak az óceánon. Kajájuk és a múltkori esőnek köszönhető ivóvizük is fogytán. Azért bízom benne, hogy sok néző kételkedik benne, hogy a kora középkori skandináv felderítő utak valójában így néztek ki, mármint hogy akkoriban nem voltak ennyire agyhalottak az emberek. Persze egy dolog az, hogy ellátmány nélkül esélyesen nem indultak el sehova, ha meg fogytán volt, akkor visszafordultak. A másik viszont, hogyha valamiért tényleg úgy adódott, hogy gyorsan kellett távozniuk és étel-ital nélkül indultak el, akkor a minimum, hogy a part közelében maradnak és nem az irdatlan tátongó üresség felé veszik az irányt. Vannak azért a sorozatnak oktató jellegű értékei, csak a ’hogyan ne’ előtaggal kell őket kiegészíteni.
- Az út során kiéleződik a feszkó Ubbe és Öthere között, részben azért, mert utóbbi annyira következetesen beszél múltjáról, mint az operatív törzs a covidról a járvány első heteiben. Később Öthere az egyik este repedt fazék hangján kezd el egy dó-ré-mí-re emlékeztető irritáló dalocskát énekelni, melyre Ubbe egy, a végén death metálos vokálba átcsapó óészaki dallal felel. Végül, mikor Ubbe egy újabb vihar alatt, kissé megkésve ugyan, de belátja és bevallja, hogy tényleg hülye ötlet volt ez az út, az öreg ex-varég ex-pap pedig megmondja neki, hogy hitehagyott lett. Ekkor a viking számára elszakad a cérna és rátámad Ötherére, de még mielőtt bezúzhatná az arcát, Torvi nyugtatja le azzal a nagyon mély közhellyel, hogy mégis minek mennének az új világba, ha még mindig olyan erőszakosan viselkednek egymással mint a régi világban. Remélem, ha másért nem is, de legalább ezért elsüllyednek a következő részben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése