Vikingek, 6. évad, 18. rész – Ez csupán mágia

 - Szóval Ubbéék megérkeznek Új-Zélandra és ez egy annyira csodálatos és sorsfordító esemény, hogy csak Vangelis zenéje hiányzik aláfestőként. Nem múlik el sok idő a partot érés után mire találnak ivóvizet és ribizlit. Öthere a tengerpart homokjába rajzol egy keresztet, majd kis idő múlva kiegészíti egy kalapáccsá, jelezve ezzel, hogy az átlagos magyar metálos Vikingek-rajongónak mi lesz az első koncertje, ha végre vége lesz a járvány miatti lezárásoknak. Vonakodva bár, de bevallom, én már azzal is beérném. #bűnömarock

- Alfréd a valahol felállított wessexi táborában találkozik a sorozat két új szereplőjével Aldulf püspökkel és Annis nővérrel. Pontos jelentőségük a történetben egyenlőre nem ismert, de úgy sejtem, hogy versenyezhetnek majd a Trónok Harca Arany Kompániájával. A velük való beszélgetés során Alfrédra rátör a titokzatos betegsége, aminek kivételes módon van valódi történelmi alapja. Visszavonul a királyi sátorba, ahol a felesége megmondja neki, hogy ’ne legyél már beteg’. Ez, és hogy ismét szembeköpve a korabeli törvényeket a hajvágás ellen, lenyírja rövidre a séróját, meghozza rövidtávon az eredményét és a nyavalyát legyűrve egy olyan lelkesítő beszédet ad elő a seregének, hogy Churchill nem győzne jegyzetelni.

 

- Ahogy Ubbéék keresztül bumliznak az új-zélandi tájon, végigcsodálják a vidéket és annak korábban még sosem látott faunáját; sirályokat, fókákat, és a kivi madár különböző, mára kihalt fajtáit, amik képesek voltak farkasnak, szarvasnak és fehérfejű rétisasnak álcázni magukat. Létesítenek egy tábort, majd elmennek vadászni. A bőséges zsákmányból aztán az isteneknek feláldoznak egy vadkantestű moát, hagy örüljenek. De nem lesz ám minden fenékig tejföl, mert az őslakosok már kukkolják őket az erdőből és erős a gyanúm, hogy a migráns politikájuk nem kedvez a frissen érkezőknek.

 

- Ivar Jóhajú Harald lehetséges közelgő halálán morfondírozik Hviceknek, miközben tábori ágyaikon fetrengenek. Testvére levágja mire célozgat, és rákérdez, hogy miért akar ő lenni egész Norvégia királya... azt persze nem teszi hozzá, hogy ehhez már megint minek kellett elmászni Angolszásziába, de mindegy. A Padlótörlő indoka, hogy így még híresebb lenne, mert az nagyon aggasztja, hogy apjukat már szinte teljesen elfeledték. Már-már annyira, hogy a fiai is állandóan ’a fater’ helyett Ragnarként utalnak rá, hátha a gyengébb képességű nézőkhöz hasonlóan ők sem tudják már, hogy milyen rokonságban álltak az anakronisztikus rasztaviking hajviselet megalapítójával. Ivar hozzáteszi, hogy ugyan a szászok meg a ruszok illetve a Selyemút mentén Nagy Zimbabwétól Angkor Watig mindenki róla beszél, de ez nem elég neki. Legalább azt el tudja mondani, hogy a fia egy nagy rusz harcossá fog felnőni, akinek rengeteg leszármazottja lesz és több száz év múlva az emberek büszkék lesznek ősi felmenőjükre, a kriplire. Ezzel természetesen azokra utal, akik elvégeztetik a DNS tesztet csak azért, hogy utána a különböző Vikingek rajongói oldalakon dicsekedjenek, hogy 0,4%-nyi skandináv... ezer bocsánat, viking komponenst hordoz genetikai állományuk, tehát ez a sorozat tulajdonképpen az őseikről szól. Az elhanyagolt ír/olasz/lengyel felmenők meg legfeljebb csak forogni tudnak sírjaikban.

 

- Persze vannak emberek, akik kevesebbel is beérnék, mint 0,4%-nyi viking DNS, például annyival, hogy ne kelljen minden áldott epizódban végigkínlódni a lefosott arcú jós látomásként vagy szellemként való céltalan felbukkanását. A kibírhatatlan vén szatyor most Ivar előtt jelenik meg és elmondja, hogy tudja mi lesz a sorsa, de nem mondja el neki. Hát, anyád. Vajon hány vadkantestű moát kell feláldozni az isteneknek, hogy ez a rusnya trottyos legalább a spinoff sorozatban ne kerüljön elő álladóan? Bizonyára elég sokat, tekintve, hogy a lényegtelen jeleneteivel tök jól ki lehet tölteni a műsoridőt.

- Gatterban Ingrid és Vöröshályog Erik összehívnak egy tanácsot. Ingrid köszönti a kapitányokat, az ’earlöket’ és a ’jarlokat’ (te jó ég... és kérsz egy kis krumplit is a burgonya mellé, mi?), majd átadja a szót Eriknek. A férfi elmondja, hogy nem tudja miért, de megvakult, ennek ellenére Harald távollétében most ő a király és meg kell erősíteni a város védműveit egy újabb lehetséges rusz támadás ellen. Úgy tűnik, hogy mégiscsak jogos volt Ingrid különbségtétele earl és jarl között, hiszen az egyik előkelő olyan angol akcentussal kérdi meg, hogy úgy hallotta, adóemelés lesz, hogy nem csodálnám ha kiderülne, hogy ezt a szereplőt egy az egyben Hirst előző sorozatából, a Tudorokból emelték át. Az adók iránti nemtetszésüket kifejező főurak ellen Ingrid felhozza, hogy a dánok közben megkeresztelkedtek és most már ők is veszélyt jelentenek Kattegatra. A keresztény skandinávokkal való riogtás meghozza gyümölcsét, és az előkelők belemennek az adóemelésbe. Csak aztán nehogy meglepődjenek rajta, hogy Kattegatban hirtelen elszaporodnak a kubb-pályák.

- Erik egyébként jól sejti, hogy Ingrid volt aki miatt elvesztette a látását. A következő jelenetben ezt meg is mondja neki, de a nő elhessegeti, mondván, hogy ez az istenek büntetése volt a múltjáért cserébe. A férfi azonban nem hagyja ennyiben és egy félénk szolgát bíz meg azzal, hogy a szabadságáért cserébe ölje meg Ingridet. Eriknek mondjuk nincs túl sok képzelőereje bosszút illetően, pedig itt attól kezdve, hogy fenyőgyantát rakat a cipőjébe egészen odáig, hogy álmában fekete borssal keneti össze a kezét, majd az orrát csiklandozza egy tollal, bármi ötleteset kitalálhatott volna. De aztán ki tudja, lehet a szolga amennyire félénk, annyira kreatív.

 

- Alfréd betegsége megint előtör és lefordul a lováról menet közben. Ágyba teszik, de aztán hála felesége és Annis nővér imádságainak, újból jobban lesz. Ugyanez Ivarról nem mondható el, hiszen a szeme bekékül, ahogy csonttörékenysége ismét kiújul. A táborukban egy rossz lépésnek köszönhetően lába reccsen egyet, de úgy tűnik, hogy nem törött el, csak... reccsent. Ennek köszönhetően viszont kiötli a mestertervet, hogy hogyan fogja a szászokat legyőzni: megnyomorítja őket. Persze ennek a részleteit ebben a részben még tudjuk meg, de bizonyára valami őrületes csapdát fog kieszelni. Én a klasszikus, tüskékkel megbolondított vermekre tippelnék, de bízom benne, hogy azért ennél valami frappánsabb lesz. 

- Ubbe és társai felfedeznek egy őslakosok által készített faragott turistajelzést, amiből megtudják, hogy nincsenek egyedül. Jelezve békés szándékukat, kikészítenek nekik ajándékokat az erdőben. Később őszintén meglepődnek rajta, hogy az ajándékok helyében saját tárgyaikat hagyták ott. Ettől eltekintve a helyiek inkább köcsögként állnak hozzájuk; kenuikkal körbe lopakodják táborukat, illetve éjszaka a vikingek közös sátora körül egy olyan Brémai muzsikusok-emlékkoncertet adnak nekik, amiben még olyan állatok hangjait is kiadják, amilyeneket kitalálni is nehéz. A bőgésekből és morgásokból Öthere levonja a következtetést: ezek skraelingek. Meg kell hagynom azért, hogy ez egy ötletes mozzanat, hiszen az egyik elmélet szerint a skraeling egy olyan óskandináv szóból ered, ami üvöltést vagy kiáltást jelent. Ubbééknek aztán elegük lesz a szivatásból és elébük mennek. Megtalálják falujukat, ami viszont teljesen üres. Azazhogy a nagy túróst, mert nem sokkal azután, hogy besétálnak, rejtekhelyeikről előbújnak a felfegyverzett, festett testű őslakosok, akikről így legalább nem lehet eldönteni, hogy tényleg valódi amerikai őslako... bocsánat, maorik vagy egyszerű ír statiszták.