- Özvegy Haakonné jarlasszonyság áll a gatteri kapu fölött és gondterhelten sóhajtozva Freydis sorsa felett töpreng. Nyilvánvalóan egy korabeli vezetőnek ennyire nehéz volt meghoznia bármilyen döntést egy jöttment idegen felett, akivel eddig összesen kétszer találkozott, de cserébe egy herceg bizalmasát ölte meg mindenki szeme láttára.
- Freydis és Leif a tömlöcben vekengenek sorsukon. Igazából annyira nem értem, hogy Leifet miért fogták el, amikor nem ő követte el a gyilkosságot hanem a testvére, de mindegy is. A következő jelenetben a jarlasszony színe elé vezetik őket a csarnokban, hogy ítélkezzenek sorsuk felett. Egyébként tekintve, hogy jelen van a király, Knut, aki technikailag a jarl felett áll, így sokkal reálisabb lenne ha ő ítélkezne Freydisék felett, főleg hogy elvileg egy igencsak magas rangú embert ölt meg. Olaf herceg itt - teljesen érthető módon és jogosan - a nő életét követeli odaveszett cimborájáért cserébe. Logikus kimenetele lenne ez az egésznek, és ahogy elnézem annyira komolyan nem is ellenzi senki, de ekkor Haraldunk közbelép és javasol egy olyan ítéletet, ami azon kívül mást nem szolgál, mint hogy előre mozdítsa a cselekményt a forgatókönyv szerint. A döntést a következőképpen tudnám lefordítani: “Köszönjük szépen, hogy végeztél az angliai bosszúhadjáratunk egyik kulcsfontosságú emberével, cserébe testvéredet, aki egy kiváló harcos és hajós, megjutalmazzuk azzal, hogy velünk tarthat a kalandra, te addig itt maradsz és vakációzol egyet, csak közben túsznak fogunk hívni.”
- Ezek alatt Angliában is zajlanak az események. A betegeskedő öreg Ethelred király újraépítteti a tavaly a vikingekre rágyújtott templomot. Erről egyébként pont van tudomásunk a történeti forrásokból, de amint már említettem, évszámok tekintetében elvileg tök máshol járunk, mint Norvégiában. A valóságban ekkortájt Ethelred még csak harminchat éves volt, de végül is megértem koravénségét, hisz az uralkodás elég sok stresszel járhat.
- Harald ezek után átadja apja régi hosszúhajóját Leifnek… Ő maga Knut király delux, fullextrás bárkájára pályázik inkább, amin gondolom az út során a kézműves mézsört és a bolondító beléndeket láncbikinis pajzsszüzek kebleiről fogyasztják. Amint azt említettem, Freydis ítélete csak annyira büntetés, mintha Burkina Faso honatyáit tüntetnénk ki a korrupcióellenes harcban elért eredményeikért. Harald vált vele pár szót, aztán a lány, mintha előző esti bűntettéről mindenki teljesen megfeledkezett volna, szabadon mászkálhat ki a kikötőbe elköszönni testvérétől és földieitől, mielőtt azok kihajóznak Kattegatból. Nyilván erre utalhat a sorozat csomagolásán olvasható furcsa felirat: ‘A történet nyomokban logikát tartalmaz.’
- Persze, hogy valami érdekes is történjen az epizód során, Harald rendkívül jó érzékkel állítja össze Leif újdonsült hajójának legénységét. Mintha egy tábortüzet benzinbe áztatott fűrészporral szeretnénk eloltani. Először is vannak a grönlandiak, akik alapjáraton pogányok. Csatlakoznak hozzájuk keresztény norvégok. Ez a két bagázs még meglepően megfér egymás mellett. Módfelett meglepett egyébként hogy az egyik keresztényen mintha szegecselt láncing lenne, igaz, egy kicsit bő rá. Én ezt inkább vagyok hajlandó szerencsés választásnak, mint a tudatos kosztüm szelekciónak betudni. Hozzájuk csatlakozik még a fiával és 1d2-nél semmiképp sem több emberével együtt egy Gorm jarl nevű, meglehetősen szélsőséges pogány főgenya, aki már az előző részben is hőbörgött a sereg egysége ellen. Azt sem igazán értem, hogy egy jarl miért csak úgy van bepakolva egy hajóba ahol akad még egy-két szabad hely és miért nem saját járművel megy. Gondolom a hajó nélküli jarlság a föld nélküli nemesség egyfajta korabeli megfelelője lehet, viszont nem hiszem hogy ekkoriban ezeket a címeket úgy osztogatták volna mint a cukrot. Gorm egyből meg is jegyzi, hogy nem hajlandó keresztényekkel együtt evezni, mire Harald azt feleli, hogy akár úszhat is.
- Leif, hogy megelőzze a fölösleges bonyodalmat, meghagyja, hogy a legénység összes tagja rakja egy hordóba a fegyverét, amit aztán az út során lezárva fognak tartani. Ha már azzal kell indítani egy utat, hogy a hajóban utazók közül valamennyiük fegyverét el kell zárni, akkor talán azt is érdemes lenne megfontolni, hogy egyáltalán elinduljanak e. Gorm jarl nagyon hezitál, de végül ő is a hordóba rakja baltáját és kését, de egy tartalék fejszét azért megtart a köntöse alatt és még meg is taperolja, hogy lássuk, hogy ott van. Igazából az is felmerült bennem, hogy egy ilyen megoldás mennyire lenne biztonságos, de azt állíthatom, hogy nem szeretnék annak a helyében lenni, akit egy vihar során tarkón vág egy elszabadult, fegyverekkel telepakolt hordó.
- Londonba megérkezik Ethelred ifjú felesége, Normanidai Emma, hogy meglátogassa a lényegében már haldokló hitvesét. Az alkalomhoz legszebb viktoriánus kori(?) ruháját választotta. A halálos ágyánál imádkozó mostohafiát, Edmundot (akit a II. (Vasbordájú) Edmund néven uralkodó királyról mintáztak) arrébb küldi, hogy beszélhessen az öreggel. Ethelred átadná írott utasításait, miszerint fizessék le a közelgő vikingeket és akkor majd eltakarodnak, de Emma feltett szándéka, hogy ellenáll nekik. Edmundot elküldi Merciába, hogy a nagyhatalmú grófot (earlt), Edric Streonát maguk mellé állítsák. Ethelred kicsit fél, hogy Edric meg fogja próbálni elbitorolni majd a trónt Edmundtól, de Emma biztosítja, hogy nincs mitől félnie. Azért meg kell hagynom, némi tökösségre vall a sorozat készítőitől, hogy bevállalnak ennyi E betűvel kezdődő nevű szereplőt, mert esélyesen az átlagos nézők elméjében ezek közül csak az Emma fog megmaradni.
- A hajóúton Gorm már kóstolgatja Leifet és apjáról, Erikről faggatózik. Leif elmondja, hogy apja berserker volt. Ez már megint csak a sorozat fantazmagóriája. Leifről azt is megtudjuk, hogy még nem ölt embert és ez az első viking portyája. Most majd persze mindkettőt lehúzhatja a bakancslistáról.
- Visszatérve az Emmákhoz, a királynéhez az angliai brigád egyetlen nem E betűs szereplője érkezik, Godwin, aki a királyi család tanácsadója. Emma éppen a város akkori déli bejáratát képező, a Temze felett átívelő London hídnál található római erődöt erősítteti meg, mely bevallása szerint eddig elhagyatott volt. A város korabeli térképére ránézve ezt kissé nehezen tartom hihetőnek. Godwin nem igazán érti, hogy a csapatok nagy részét miért azon a részen összpontosítja a királyné, ahol a folyó természetes védelmet nyújt, dehát Emma éles meglátású és számít rá, hogy a vikingek hajóikkal a vízi és nem pedig a szárazföldi útvonalat fogják majd választani. Igaz, ez utóbbi lenne a katonai megtévesztés valaha látott legnagyobb teljesítménye, ha mégis sikerülne kivitelezni.
- Az egyik következő jelenetben viking részről is árnyalják ezt a tervet… bár úgy, hogy még nem láttam a későbbi epizódokat, mikor az elemzésemet írtam, nem feltétlenül tette nekem világosabbá a képet. Olaf Knut bárkáján elmutogatja a vezérkarnak, hogy hol van a London híd és hogy az azért gáz, mert amennyiben északról támadják a várost, akkor azon keresztül el tudnak menekülni az angolok… de mivel Olaf meggyőzte Ethelred királyt, amikor még a tanácsadója volt, hogy déli irányból (gondolom a híd túloldaláról) lehetetlen megtámadni a várost, mert hogy ott nagyon mocsaras a terep, ezért fognak ők déli irányból támadni. Persze, hogy mégis hogyan akadályozza őket a mocsaras terep úgy, ha mondjuk a mellette elhelyezkedő Temzén hajóznak fel, az nem tiszta, de ez gondolom csak azokat zavarja főleg akik szeretnék érteni is, amit hallanak.
- Sem a Vikingekben, sem a Vikingek: Valhallában úgy tűnik, hogy nem telhet el egy tengeri út sem vihar nélkül. A nagy esőben Gorm fia elgáncsolja a hajóban sürgő-forgó egyik keresztényt, aztán letagadja, hogy ő volt. Leif ezek után közli Gormmal, hogy a fia hazug, és ezzel tovább haragítja magára az amúgy is ellenszenves jarlt. A viharban elszakadnak a flottától. Gorm szerint eltévedtek és ezért a keresztényeket és istenüket okolja. Kirohanásai alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a jarl még soha az életben nem utazott tengeren. Egyáltalán miből állt ennek a tagnak az uradalma? Norvégia belsejében egy pár fenyőfából és három kisebb sziklából? Leif letorkollja őt, az egyik keresztény pedig kineveti. Cserébe Gorm a rajta élcelődőt torkollja le, de ezt már a rejtett fejszével teszi, majd a két emberével megpróbálja átvenni az irányítást a hajó felett. Leif szembeszáll vele, kicsit harcolnak, majd a levegőből manifesztálódó saxával leszúrja Gormot, a láthatóan vajpuha kosztümzekén keresztül. Mielőtt még kihúzná belőle a fegyvert utasítja, hogy mondja el embereinek mi van a láthatáron. Kiböki, hogy Anglia és ezzel Leif le is rövidítette a bakancslistát.
- Gatterből is kapunk még ebben az epizódban. A ‘túszként’ tartott Freydist Haakonné jarlasszonyság kísérgeti a piacon. A lány egy vallási szuveníreket áruló kereskedőnél vesz egy faágakból álló áldozati szobrocskát, amit majd Odinnak tud felajánlani, hogy az megóvja Leifet. Az özvegy jarlné eztán tart egy kis tájékoztatót Freydisnek a nyitottságról és a diverzitásról és elmagyarázza hátterét nagy vonalakban, miszerint az ő afrikai nagyanyját Alexandriában szedte fel egy viking. Egy dolog miatt ez mindenképpen pozitívum, mert legalább meg van magyarázva egy alapvetően nem odaillő színesbőrű karakter jelenléte a történetben, nem úgy mint pl. a Vaják sorozatban, ahol kábé minden helyszín demográfiai összetétele megegyezik a 21. századi New Yorkéval bármilyen indoklás nélkül. Amúgy még azt mondanám, hogy származását tekintve a nő háttértörténete nem is teljesen elképzelhetetlen, de az már eléggé, hogy eljut egy ilyen magas pozícióba. Gondolom ha thrallként ábrázolják őt, a Netflix egyből elkaszálja a sorozatot, így is örülhetnek, hogy az első részben pár másodpercig látható fekete rabszolgákat rajtam kívül más nem szúrta ki.
- Emma annyira nem bízik Godwinban, ennek ellenére őt küldi el Edmund királyfival, hogy tárgyaljon a merciai Edric Streonával. Mostohafiának meghagyja, hogy azért ne hagyja magát becsicskítani a gróf által. Útjuk során kapunk egy kis ízelítőt Edmund önértékelési gondjaiból, majd az indonéz zászlók alatt lovagolva meg is érkeznek a merciai Tamworthbe. Edric valóban egy mócsingként viselkedik és közli, hogy nem kellenek seregek Londonba, mert szerinte a vikingek Mercián keresztül támadnak majd, ahol a saját seregei fel tudják őket tartóztatni. Kihasználja még a lehetőséget, hogy ócsárolja a királynét és beszóljon Edmundnak és Godwinnak. Edmund végül tököket növeszt és megmondja Edricnek, hogy ha most nem áll ki mellettük, akkor később úgy meg fogja őt szívatni, hogy annak csodájára fog járni hetedhét világ. Edric erre már meghunyászkodik, beígéri a segítséget, majd távozik saját lakomaterméből, a kajával roskadásig pakolt asztal meg gondolom megy majd a kukába.
- Edmundék már hazafelé tartanak, amikor harangszóra lesznek figyelmesek. Godwin a királyfi tudomására adja, hogy apja, Ethelred, hosszú életének harminchatodik évében elhunyt, úgyhogy ezentúl ő Anglia királya. Mondjuk még elég sok más okból is harangozhattak akkoriban, szóval annak is meg van az esélye, hogy csak egy közeli faluban ünnepelnek keresztelőt és azt értették félre.
- Haakonné Freydisnek visszaadja a tőrét és zarándoklatra küldi őt Uppsalába. Freydis nem érti ez miért történik és ezzel nincsen egyedül. Haakonné szerint fel kell készülni a közelgő Ragnarökre. A cselekmény tehát megint megalapozott indok nélkül halad előre. Ha bárkinek is eddig kételyei lettek volna afelől, hogy ez tényleg ugyan az a Vikingek sorozat, ami régen is volt, remélem ezzel végképp eloszlottak.
- A flotta Anglia partjainál újra egyesül Leifék hajójával. A főemberek Knut kéjbárkájából végignézik ahogy a névtelen keresztény és Gorm jarl holttestei ki vannak terítve a hajó padlójára. Harald átlép, és ahelyett, hogy megkérdezné, hogy 'srácok, itt amúgy mi a szent szárított lódákó történt?' inkább odasétál Leifhez és a fülébe súgja, hogy 'Viking.' Megyek és keresek magamnak valami fájdalomcsillapítót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése