A történetszálak elemzésében ezúttal az elviselhetőbbtől haladok a legkínosabbig. Ha beválik, marad ez a szerkezet.
- Megérkeznek a nagy norvég királyválasztásra a különböző királyok, earlök, jarlok (igen, konzekvensen mindkettőt mondják) és jarlinák. Elsőként, egyenesen a 11. századból, Magas Thorkell, aki hagyományosan a jomsvikingeknek volt a vezére. A sorozatban megjelenített alteregója angol akcentussal beszél, nyelvével pedig fényesre nyalja Björn sejhaját. A fogadó lakoma során kiderül, hogy ez amolyan keleti blokkos demokratikus választásnak indul, ahol a Vasbordájú Björn és a Vasbordájú Björn között lehet majd választani, de mivel Thorkell nem csak smúzolni jött, felveti, hogy ha már egyszer ez egy választás, akkor miért ne lehetne több jelölt közül választani. Ugye, mint egy igazi választásnál. Björn ezt elfogadja, dehát aggodalomra úgysincs oka, elvégre az epizód végéig mindenki azt hápogja, hogy ő lesz a király. Mégis mi szólhatna közbe? A történelemhez való hűség? Ugyanmár.
- Pusztán kíváncsiságból utánanéztem a Vikings wiki oldalán, hogy van e neve ennek a településnek ahol a királyválasztás zajlik. Sajnálattal megállapítottam, hogy bizony van, ámbár sosem hangzik el a sorozatban. És hogy mi a neve? Tamdrup. És hogy mi az a Tamdrup? Jó barátunk, a gugli, két megfejtést ad rá: egy evangélikus templom Dániában, és egy fekete irodai szék a Jyskből. Oké, maradjunk inkább a Kitérdekelszheimnél.
- Lehet, hogy én voltam eddig a figyelmetlen, de én még metálos, szegecses alkarvédőt nem vettem észre a sorozatban. Most végre Kitérdekelszheimben ilyet is láthatunk.
- Szóval megérkezik még néhány nevesített és nevesítetlen mufti, nagykutya és főgenya szerte Norvégiából, köztük egy jarlasszony aki minden bizonnyal majd nem sokára meg fogja lovagolni Björn Vasdákóját. Egyes jövevényekkel Jóhajú Harald még susmorog, aztán rövidesen meg is kezdik a királyválasztást, egy vízre bocsájtott kör alakú fa platformon. Az előkészületek során így nézhetett ki a párbeszéd az alkotók között.
- Hirst: ‘Oké srácok, ki kéne találni valami menő helyszínt a királyválasztásos jelenetekhez.’
- Rendező #1: ‘Elrond tanácsa!’
- Rendező #2: ‘De… A vízen!’
- Hirst: ‘Zsenik vagytok!’
- A királyválasztó körben ugyan tizenheten ülnek, de közülük csak négy jelöltre lehet szavazni, Björnre, Thorkellre, Haraldra és Haakonra. Gyanítom, a többieknek nem sikerült időben kifaragtatni a jelentkező rúnaívet. A szavazás úgy megy, hogy négy, nagy, színes Super Mario érme közül egyet bele kell dobni a kör alakú platform közepén lévő lyukba, ami a fjord vizére nyílik. Akinek a színéből a legtöbbet dobták a lyukba, az nyeri a mosolygós csillagot. Ebből az epizódból mééég nem derül ki a választás eredménye, de következetesen csak azt mutatják, hogy a Vasboltos Björnre szavaznak. Gondolom kihalászni a buznyákokat meg majd az fogja majd, aki a legjobban emlékeztet Heimdallra (akinek kilenc anyja van).
- Kijevben Ivar rászedi Igort, hogy segítsen neki kiszabadítani a kennelben kutyaként sínylődő Dirt. Az őrök figyelmét egy hóesésben anyaszült meztelenül sétáló lánnyal térítik el, aki még csak nem is didereg. Mivel az őrök is csak férfiből vannak, elkezdik gondolkodás nélkül követni a lányt, bizonyára abban reménykedve, hogy elvezeti őket arra a helyre, ahol a nem fázós lányok tanyáznak. Mikor az őrök elhagyják posztjukat a nyomorék és kis barátja kiengedik Dirt, és kivezetik a városból egyenesen a szomszédos erdőbe, ahol az előbb említett lány már felöltözve várja Oleg testvérét egy szánnal. A megkínzott férfi hálásan megígéri Ivar Lothbroknak (Ivar Ragnarsson a neve te igen gyökér), hogy találkoznak még majd. Eztán ahelyett, hogy mondjuk Ivar fogná a gyereket és vele tartana Novgorodba, inkább visszatér Kijevbe, ahol már rég riadót fújtak a hiányzó házikedvenc miatt.
- A retorzió nem sokat várat magára. Oleg megmutatja viking vendégének a hamisítvány okleveleket, amik a skandináv területek birtoklására szolgálnak jogalapként a ruszok számára. Ez megint egy olyan szintű marhaság, amit szavakba önteni is nehéz, úgyhogy mi és a szereplők is továbblépnek a szaftosabb dolgokra, hisz megérkezik a kaja. De hoppácska, az edényekben nem a pörkölt, hanem a meztelen lányokat hajkurászó őrök kobakjai vannak. Oleg persze nem tudja bizonyítani, hogy Ivarék állnak Dir megszöktetése mögött, de talán a levágott fejek megfelelő üzenetet adnak nekik, hogy nem érdemes Kijevben a meztelen lányok után kajtatni.
- Ha már a lányoknál tartunk, Oleg bemutatja újdonsült mátkáját, Katját Ivarnak, aki őt igencsak emlékezteti az előző évad végén, egy redőnygurtnival megfojtott feleségére, Freydisre. (Persze hogy emlékezteti, hiszen ugyan az a színésznő alakítja cseszdki.) Ahogy értelmeztem a színészi játékból, a sorozat itt nagyon be akar ugratni minket, hogy ez most két különböző személy akik teljesen ugyanúgy néznek ki, vagy a Vikingek Palpatine császára aki indokolatlanul és megmagyarázatlan körülmények között tért vissza a halálból azért, hogy életre rugdossa a leginkább a döglődő lóra emlékeztető történetet. Valahogy egyik sem hangzik jobban egy zuhanó repülőnél.
- Gettógatterban tovább ragozzák Hvicek céltalan kínlódását, de legalább a pecsenyére sült halott barátnőjének szelleme megesketi vele, hogy álljon bosszút Ivaron, szóval talán most már előrébb lépünk ezzel a szállal is. Azért csak talán mert még végig kell néznünk még pár gyötrelmes jelenetet amikből kiderül, hogy drogdílerek természetesen már voltak a Viking korban is, akik olcsó sörrel és szárított gombákkal segítették nyomorba taszítani a lecsúszott viking harcosokat, valamint a lefosott arcú jós megint megjelenik, most Hvicek számára és jó szokásához hűen megint értelmetlenségeket beszél. Igen, sajnos ebben a sztoriban az, hogy meghal egy karakter, koránt sem jelenti azt, hogy befogja végre.
- A selyemúti kereskedelmi küldetésből páran visszatérnek Gatterba és jelentik Ubbénak, hogy Sao Paolo és Canberra után Novgorodban is megálltak, ahol azt a hírt kapták, hogy Ivar a kijevi ruszoknál vendégeskedik. Szerencse hogy a hosszúhajók ilyen rendkívüli technikai vívmányok, különben sose tudták volna megtenni ezt a nagy utat két nap alatt.
- És a legborzasztóbb történet szál ebben a részben Lagi mamié volt. Eltekintve attól, hogy ciki, kb. ugyanaz játszódik le, mint a kettővel ezelőtti részben; felkészülnek a törvényen kívüliek újabb támadására. De ezúttal már ott van Gunnhild és a csataleányai is. Már többször is megemlítettem, hogy a kép, amit a sorozat fest a női harcosokról totálisan fals (igaz, a férfiakról is), de most egy kicsit jobban kifejteném. Gyakorlatilag itt egy majdhogynem intézményesített női katonáskodó rétegről van szó, akik egyben vézna szexi leánykák és azt hogy harcosok, egyfajta szórakozásként élik meg. A valóság ennek a szöges ellentéte lehetett, a vikingek (meg amúgy mindenki a világon) főként nem azért lettek harcosok meg nem azért gyilkoltak, mert ez tartotta magasan a dopamin és szerotonin szintjüket, hanem mert rákényszerültek, a körülmények ezt tették szükségszerűvé. Ha nőből lett harcos, az a legtöbb kutató szerint úgy történhetett, hogy a női identitásukat elhagyták, de aztán már nem tértek vissza a régi szerepbe, mint Lagertha meg Torvi, aki A héten anyuka, B héten meg Angliában fosztogat (olykor várandósan). A másik meg ha már harcolniuk kellett, akkor nagy valószínűséggel meg volt hozzá a kellő fizikumuk is és nem azzal voltak leginkább elfoglalva, hogy mind a negyvenhárom tincsüket összefonják és kisminkeljék magukat a nagy küzdelem előtt. Ami meg ebben a részben még kínosabbá teszi az egészet, hogy a csataleányok kapnak egy saját csatakiáltást is ami varjú(?) hangjára emlékeztető kurjongatás és csak egy kicsivel rosszabb, mintha valaki a körmével kaparna egy krétatáblát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése