Vikingek - A tíz legnagyobb történelmi pontatlanság

Készülve a február 25-én (azaz tegnapelőtt) debütáló Vikingek: Valhalla spinoff sorozatra, úgy gondoltam, hogy itt a legjobb lehetőség arra, hogy végig vegyük az anyasorozat tíz történelmileg legproblémásabb történetelemét. Értve ez alatt azokat a mozzanatokat vagy szálakat, amelyek leginkább szembe mennek azokkal a tényekkel vagy ismeretekkel, amiket tudunk a vikingek korai történelméről. Elöljáróban felhívnám a figyelmet, hogy ezt a listát a teljesség igénye nélkül állítottam össze, hiszen a sorozatból akár egy száz pontos ilyen listát is össze lehetne állítani. Amivel nem fogok foglalkozni ebben a listában, azok - egy pontot leszámítva - a kosztümök és a felszerelések, ezek megérnek egy saját listát, de erre inkább már csak a Valhalla első évadának kivesézése után kerítek sort. A másik ilyen a földrajzi eltérések, amiket a sorozat történetéhez igazítva teljesen rosszul mutattak be. Ezekből talán nehezebb lenne egy tízes listát összeállítani, de még az sem lehetetlen. A lista egyes elemeit inkább kategóriánként kezelek, és mivel egy kategóriába több történetelem is beleférne (pl. időrend beli ámokfutások vagy ismert történelmi személyek életének rossz bemutatása), így igyekszem egy-egy kategóriából csak egyet szerepeltetni a listán.

10. Nagy Alfréd biológiai apja

A 871-től 899-ig uralkodó Nagy Alfréd wessexi királyt az angolszász Anglia egyik legmeghatározóbb uralkodójaként tartják számon. Apja a sorozatban is bemutatott Æthelwulf wessexi király volt. Alfréd 878-ban Edingtonnál megverte a dán Guthrum által vezetett nagy pogány sereget, ezzel jó időre beszüntetve a skandinávok támadásait. Ezen kívül fontos volt törvényhozói tevékenységei miatt, például bevezette, hogy vagyontól és társadalmi helyzettől függetlenül minden ember felett egyenlően ítélkezzenek. 

A sorozatban a valós történelmi személye ellen elkövetett legnagyobb atrocitás a származása kapcsán jelenik meg. A történet szerint biológiai apja Athelstan, aki egy lindisfarnei szerzetesből lett viking harcos. Athelstan karakterét ezért a kritikáim során többször támadtam, azonban később szembesültem vele, hogy valóban van ilyen személyről feljegyzés. Az Annales Bertiniani leírja, hogy 869-ben volt egy szerzetes, aki régi útjainak hátat fordítva csatlakozott a vikingekhez. Igaz, ez a szerzetes minden bizonnyal frank volt, de láthatjuk, hogy mégsem példa nélküli az eset. Az viszont már elég nagy problémát vet fel, hogy egy keresztény Európában hitehagyottként megbélyegzett személy házasságon kívül megfogant fiaként mutatják be Alfrédot. Ezt a halmozottan hátrányos körülményt végül csak tetézi, hogy a sorozat szereplői, köztük a nevelőapja, Æthelwulf, erről tudnak és nyílt titokként kezelik. 

Nem nehéz belátni, hogy ilyen feltételek mellett a valós történelmi keretek között Alfréd körülbelül annyira kerülhetett volna közel a wessexi trónhoz, mint Rettegett Iván a szentté avatáshoz. Még ha ezt családja el is nézte volna, minden bizonnyal politikai ellenfelei kihasználták volna ellene ezt a nem elhanyagolható részletet, hogy parkolópályára helyezzék ambícióit a trónigény gondolatáért felelős testrészével együtt.

Azért csak a lista tizedik pontjára került Alfréd apjának kiléte, mert azért van esély rá, hogy nem minden történelmi szereplőnek ismerjük a valódi nemzőjét. Persze ha a nagy nevű wessexi uralkodó esetében kérdéses is lenne, nem a Vikingek forgatókönyv írójánál kell erre a választ keresni.

9. Rollo megöleti az embereit

Rollo karaktere még később is fel fog bukkanni ezen a listán, ebben a pontban csupán a sorozatbeli történetének kulcsfontosságú pillanatát boncolgatom. Ragnar fivére a Vikingekben Normandia első hercege, a 911 és 928 között uralkodott Rollo (eredeti, óészaki nevén Hrólfr) adaptációja. A valódi Rolloval III. (Együgyű) Károly nyugati frank király kötött egyezséget 911-ben, miszerint birtokba veheti hűbéreseként az országa északi részét képező területet, melyet aztán az ‘északi emberek’ azaz a normannok után neveztek el Normandiának. Cserébe embereivel együtt meg kellett keresztelkednie és vállalnia, hogy régi szövetségesei ellen fordulva megvédi hűbérura területeit a további skandináv támadásoktól. Rollo egyébként a 11. században íródott Gesta Normannorum ducum krónika szerint Gisela, a nyugati király egyik lányát vette feleségül. A Vikingek is ezt mutatja be, bár ott a király II. Károly és nem pedig III. Károlyként van megjelölve.

A sorozatban Rollo Párizs ostroma után Ragnar megbízásából a várostól nem messze létesített táborban hátramarad, hogy ott húzza ki a telet embereivel. A frank király kapva az alkalmon területet és lánya kezét ajánlja fel az itt várakozó harcosnak, ha cserébe a honfitársai ellen fordul. Rollo ezt elfogadja, majd a történelmi realizmus szempontjából egy rendkívül ostoba húzásnak lehetünk szemtanúi: hogy bebizonyítsa a frankoknak, hogy hűséges hozzájuk, újdonsült, ismétlő nyílpuskával felszerelt szövetségesei segítségével kegyetlenül leöleti a saját embereit. A valóságban ennek annyi értelme lett volna, hogyha mondjuk a keresztesek 1099-ben lerombolják Jeruzsálemet, miután oly sok áldozat árán eljutottak oda és bevették. A Normandiai Hercegséget nem véletlenül nem Rolloniai Hercegségnek hívták. Lényege pont az volt, hogy az ott letelepedett külhoni harcosok önszántukból védelmezik a Nyugati Frank Királyságot a saját társaiktól. Megértem én, hogy ez a Rollo egy katonai lángelme lehetett, de egymagában nem ért volna annyit, hogy adjanak neki egy országrészt, egy királylányt és még a protofrancia nyelvtanfolyamot is állják neki.

Rollo önmagának lábon lövése azért csak a lista elején található, mert lényegében maga a karakter ugyanott köt ki, mint az ember akiről mintázták, igaz, egy valószerűtlen módon.

8. Széphajú Harald uralkodása

Ugyan a Vikingek elég sok nagy nevű skandináv hős ismert történetével bánik só-liszt gyurma módjára (nem csak formálni lehet, de megenni is), de mentségükre szóljon, hogy olyanok, mint Ragnar Lodbrok, Lagertha vagy Csonttalan Ivar esetében a ránk maradt feljegyzések részben nehezen bizonyíthatóak, részben pedig egyenesen meseszerűek. Ragnar például az izlandi sagájában megölt egy sárkányt, Ivar pedig, ahogy a neve is sejteti, csont nélkül született, amit mindenki értelmezzen úgy, ahogy tud. Véleményem szerint a sorozat a legtiszteletlenebbül a fenti személyeknél valamivel jobban adatolható Széphajú Harald királlyal, Norvégia nagy egyesítőjének történetével bánt. Megjegyzendő, hogy azért csak ‘valamivel’ jobban adatolható, mert nem sok vele egykorú forrás szól róla, élete nagy részét a 13. században Snorri Sturluson által leírt Heimskringlából ismerjük és vannak történészek, mint például az izlandi Sverrir Jakobsson, akik egyenesen megkérdőjelezik létezését. Ettől függetlenül én nem érzem teljesen feljogosítónak az önkényesen beiktatott, az ismert történetével sokszor ellentmondó helyzetek vászonra vitelét. Meg aztán mégiscsak Michael Hirst nyilatkozta a következőt a saját sorozatáról: “...elvihetem ezeket a szereplőket egy sétára, de sosem hagyom hátra a történelmi valóságukat.”

Szóval a közismert történet szerint Harald Fekete Halfdan, Vestfold királyának fiaként született. A férfi később szerelmének, Gydának tett esküje miatt egyesítette uralma alatt a norvég kis királyságokat, mint Sogn, Hordaland vagy Vingulmark. Életében számos győztes csatát vívott, köztük a Hafrsfjordnál zajlott tengeri ütközetet. A halál meglehetősen idősen, nyolcvan éves kora környékén érte egy betegségnek köszönhetően.

Ehhez képest a sorozatban elég nagy eltérések érhetőek tetten. Egyrészt itt Halfdan nem az apja, hanem a testvére. Harald itt is egy nőnek tett ígérete miatt akarja egyesíteni Norvégiát, de ahhoz képest elég gyakran indul el távoli utakra, hol Angliában, hol Frankföldön, hol pedig az Ibériai-félszigeten fosztogat, mintha nem lenne jobb dolga. Legtöbbször csak a Ragnar fiak utánfutójaként mozog, és amelyik csatában részt vesz, ott már-már szabályszerűen kikap az a fél akinek az oldalán harcol. Ha vannak is asszonyai, azokat vagy emberrablással szerzi vagy valaki más feleségét erőszakolja meg. Egyszóval a viking világ balféke. Ugyan a sorozat vége felé valóban sikerül egyesítenie Norvégiát, de azt sem azért mert olyan sikeres hadvezér lett volna, hanem mert sikerült meggyőznie a király szavazásra eljött jarlokat, hogy az ő színes buznyákjait hajigálják a vízbe. Persze az uralmát sem tudja sokáig élvezni, mert jön a gyalázatos rusz invázió, utána pedig elmegy Ivarékkel ismét Angliába, ahol eltéved a ködben és egy helyi püspök feladja neki az utolsó döfetet.

Végső soron a probléma itt hasonló, mint az előző pontnál. A különbség, hogy míg Rollo esetében egy párját ritkítóan debil döntés indokolja a kérdést, miszerint ‘Belőled hogyan is lett Normandia hercege?’, addig Haraldnál párját ritkítóan debil döntések láncolata indokolja a kérdést, miszerint ‘Belőled hogyan is lett Norvégia királya?’. De legalább az lett, szóval így a lista végén lévő helye némelyest indokolt.

7. Amerika felfedezése

Az utolsó évadban Ubbe Ragnarsson… bocsánat, Ubbe Lothbrok és kompániája eljut Észak-Amerikába. Minden bizonnyal azért, hogy a sorozat ki tudja pipálni a vikingek egyik legismertebb érdekességét, miszerint felfedezték Amerikát Kolumbusz előtt pár száz évvel. A sorozatban vikingjeinknek azonban nem csak Kolumbuszt, hanem még az eredeti skandináv felfedezőt, Leif Eriksont is sikerült lekörözniük nagyjából egy évszázaddal… már ha bármilyen értelme is van még számon tartani az évszámokat a késői évadokban. Figyelemre méltó egyébként, hogy a Vikingek: Valhalla egyik főszereplője Leif Erikson. Hogy mi lesz így az ő történetének a végkimenetele az egy nagyon jó kérdés… megint felfedezi Amerikát? Vagy a redundanciát (és a történelmi hátteret ismét) elkerülendő, új vizekre küldik a forgatókönyv írók? Madagaszkár? Borneo? Elvégre a lehetőségek határtalanok…

Visszatérve, ezzel a történetszállal is van jó pár probléma. Semmilyen információnk nincs róla, hogy Ubbe járt volna valaha Észak-Amerikában, de ami azt illeti sem grönlandi sem izlandi útjairól nincs tudomásunk. Már csak azért sem, mert Izlandot nagyjából Ubbe halála idején, a 870-es években kezdték el benépesíteni. Az újvilágban látható eseménysorozatok sem a Vinlandról szóló sagákat adaptálják, példának okáért az őslakosok és a skandinávok közötti konfliktust nem egy elszabaduló bika, hanem az egyik társuk arany utáni vágya és ebből fakadó erőszakoskodása okozza. Így ez a szál sokkal inkább a Ridley Scott által rendezett 1492: A Paradicsom meghódítása c. film feldolgozása. Egyébként az Amerikába eljutó karakterek közül egyedül a Hrafna-Flóki Vilgerðarsonról mintázott Floki az aki valóban felderítő volt, de ő sem jutott nyugatabbra Izlandnál.

A lista hetedik pontját az indokolja, hogy míg annyiban igaza van a sorozatnak, hogy a vikingek eljutottak Észak-Amerikába, azonban csupán a mikor?, kik? és hogyan? kérdésekre nem sikerült nekik helytálló választ adniuk.

6. Ragnar és Rollo, a testvérek

Már a sorozat legelején kiderül, hogy Ragnar Lothbrok és Rollo testvérek. Ez sokaknak megint egy figyelmeztetés lehetett, de azért a legkorábbi évadokban még nem volt teljesen egyértelmű, hogy Rollót valóban Normandia első hercegéről mintázták e. Ebből a pontból nem is azt akarom főleg kihozni, hogy Ragnar és a normandiai Rollo bemutatott rokonsági foka megint nem igaz (bár az is jogos), hanem hogy egyáltalán nem is voltak kortársak. A valós háttérrel rendelkező szereplők közül majdhogynem ők álltak egymástól időben a legtávolabb. Kicsit olyan ez, mintha Lehel vezért és Szent Istvánt fivérekként állítanák be. Oké, azt azért nem árt újfent leszögezni, hogy a sagákban szereplő Ragnar Lothbrok létezése elég erősen kétséges, de ha abból indulunk ki, hogy a történetben az őt kivégző Ælla northumbriai király 867-ig uralkodott, Rollo pedig csak 911-ben vette hivatalosan birtokba Normandiát, könnyen belátható, hogy a két személy minden bizonnyal nem élt ugyan abban az időben.

Ragnar és Rollo egy időben való létezése persze nem az egyetlen hűtlenség az időrendhez, de talán ez az egyik legsúlyosabb. Ide lehetne sorolni persze, hogy Ragnar a sorozatból idejekorán kiírt fia, Kígyószemű Sigurd Széphajú Harald nagyapjaként van említve a Fagrskinnában. Vagy akár azt, hogy a 793-ban történt Lindisfarne kifosztása és az elvileg 845-ös Párizs első viking ostromáról mintázott esemény között a szereplők vajmi keveset öregedtek. A másik legdurvább ilyen csúsztatás pedig Észak-Amerika felfedezése, ami valójában 1000 körül történhetett. Igazából a példák száma napestig sorolható.

Nem rég bukkantam rá egyébként egy cikkre ahol a Valhallára készülve átveszik az anyasorozat eseményeit évszámról évszámra (link). Nem tudom, hogy ez mennyire hivatalos információkon alapul vagy csak úgy a kisujjukból szopkodták ki, de amennyire tényleg ez állt a forgatókönyvben, akkor érthető, hogy egy idő után miért nem vállalták az évszámok kiírását. Az írás szerint az évadok eseményei 793-tól 821-ig zajlottak. Tehát Lindisfarne kifosztásán kívül nagyjából semmi sincsen időrendben. Jó dolog ez, hogy történelmi sorozatot csinálunk, de ha már ennyire fontos nekünk az alkotói szabadság, akkor tessenek már maradni inkább a fantasynál. Jaa, de hogy egy nevenincs átlagos ‘középkori jellegű’ fantasy sorozat alapvetően az árokszéli kivert kant sem érdekli és nem hoz pénzt a konyhára? Megértem, az őszinteség sajnos nem gyakran kifizetődő.

5. A ruszok

A Vikingek utolsó évadában Csonttalan Ivar eljut a Kijevi Ruszba. Ez úgy következik be, hogy miközben a Selyemúton utazik (a jóég tudja hová) és egyszer csak elfogják őt a ruszok. Hogy ez mennyire lehetett akkoriban valószínű? Esélyesebbnek látom, hogy mész le kocsival Pestről a Balatonra és út közben letartóztat a lengyel rendőrség. De ezen nem időznék sokáig, elvégre megígértem, hogy a földrajzi pontatlanságokkal itt nem fogok foglalkozni.

Ettől eltekintve ez a pont olyan sok sebből vérzik, hogy egyszerűen (egy fontos részét leszámítva) nem akartam nagyon feldarabolni. A műsor ahogy bemutatja nekünk a ruszokat, az finoman szólva valóságos travesztia. Nagyon erősen próbálkoznak vele, hogy a skandinávokétól eltérő kultúraként ábrázolják őket, de ezzel egy rendkívül bizarr képet festenek róluk. Ezt úgy sikerült kivitelezniük, hogy fogtak egy sor sztereotíp távol-keleti, közel-keleti és nagyjából újkori kelet-európai dizájnelemet majd kellő ízlésficammal és a saját kitalált hülyeségeikkel együtt összegyúrták őket. Olyanokról mint a hőlégballon ne is beszéljünk, mert csak fogom a fejemet. Ebben a korban igazából a ruszok skandináv eredetű része avagy a varégok kultúrája nem sokban különbözött az Észak-Európában láthatótól. Ezen felül ortodox keresztényként ábrázolják őket bő száz évvel azelőtt, hogy valóban megkeresztelkedtek volna és még jó kétszáz évvel vagyunk a nagy kelet-nyugati egyházszakadás előtt is. A megszokott időrendbeli problémák itt is felmerülnek, hisz a Kijevi Rusz uralkodója Oleg, aki megint csak egy generációval később élt, mint Csonttalan Ivar. Láthatjuk a legendás varég vezér, Rurik testvéreit, Askoldot és Dirt, akiket a Kijevi Őskrónika szerint Oleg megöletett. Ehhez képest a Vikingekben csak Askolddal végez, Dir pedig vígan túléli őt. Pluszban még azt is hozzátenném, hogy Csonttalan Ivarról sincs tudomásunk, hogy eljutott volna Kelet-Európába. Testvére, Hvitserk ellenben igen, de ő meg ott is hagyta a fogát.

Sokkal jobb lett volna, ha ezt a társaságot nem ruszoknak, hanem mondjuk katyvaszoknak hívják, szerintem már a 6. évadnál senki sem kérte volna számon őket ezért. Mégis, ahogy már utaltam rá a rusz történetszálnak a legerősebb eseményét inkább későbbre hagyom.

4. A skandinávoknak nincs tudomásuk a Brit-szigetekről

Kezdjük ezt a pontot egy kis gondolati játékkal. Képzeld el, hogy egy átlagos magyar vitéz vagy a 900-as évek környékén, valahol a Dél-Dunántúlon. Soha nem hallottál még a Horvát Királyságról. Nem csak te, de még a testvéreid és a sógoraik sem. A közösséged tagja egy lázadozó harcos, aki néha felemlegeti, hogy szerinte a Drávától délre is vannak földek, ahol élnek emberek, akiktől zsákmányt lehetne szerezni. Persze minden alkalommal, amikor a nemzetségfő fülébe jut ennek a férfinek a pletykája, megbünteti őt amiért szándékosan félrevezeti a népet. Egy napon felkerekedik és társaival együtt eltűnik pár hétre. Mikor visszatér, magukkal hurcolnak egy parasztot, aki nagyon furcsán, magánhangzók nélkül beszél. Ezzel bebizonyítja, hogy valóban vannak földek és élnek emberek a Dráván túl. Mindenki rendkívül meg van döbbenve. Na, körülbelül ennyire nincsen értelme annak, amit a Vikingek legelső epizódjában hallhatunk, hogy a Norvégia déli partjainál élő Ragnarék népe még sosem hallott a nyugati tengeren túl elterülő Brit-szigetekről.

Ez a részlet lehetett a történet szempontjából talán az első nagy vörös zászló, hogy itt a történelmi hűség esélyesen annyira lesz figyelembe véve, mint az intim szféra egy kalkuttai halpiacon. A viking kor előtt nem hogy csak élénk kereskedelem zajlott a Skandináviában élők és a Brit-szigetek lakói között, de mielőtt az angolszászok felvették volna a kereszténységet, a két térség uralkodói rétegei szoros kapcsolatban voltak egymással. Arról meg nem is beszélve, hogy az angolok és a jütök Dánia területéről vándoroltak át a Britanniába az 5. század elején. Sajnos ez a történetszál éppen lecsúszott a dobogóról nálam, de talán érthető, hisz ennél még nagyobb baromságok is vannak a sorozatban.

3. Athelstant keresztre feszítik

A második évad negyedik részében a már fent említett szerzetesből lett viking egy kisebb csapatot vezet Angliában. A wessexi erők felfedezik őket, embereit megölik, Athelstant pedig elfogják. Hogy megbüntessék, amiért hitehagyottként a vikingek mellé állt, a keresztény angolszászok keresztre feszítik. A kivégzést nem más, mint maga a névvel nem illetett város, Saint Randomsburgh püspöke vezeti Jézus Krisztus nevében(!!!). Végül Ecbert király lovagol be a helyszínre és parancsolja az eljárás félbeszakítását.

Egy kis kontextusként hozzátenném, hogy a keresztre feszítést, mint büntetési formát, Nagy Konstantin császár a 4. században betiltotta a keresztény világban. Tehát ekkor gyakorlatilag már ötszáz éve nem volt használatban. Nyilván itt a szimbolika miatt lett ez a sorozatban bemutatva, de őszintén belegondolva kevés eretnekebb dolgot csinálhatott volna ennél valaki, aki kereszténynek vallja magát a kora középkorban. Az, hogy ezt pont egy püspök követi el, olyan mintha sót dörzsölnénk a sebbe. El tudom képzelni, hogy Michael Hirstöt egy ilyen valótlan állításért általánosban megbuktatta hittanból a tanára, ő pedig megfogadta, hogy majd jól megmutatja a Lucinda néninek a filmvásznon, hogy kinek is volt igaza. Lehet hogy a már 80+-os szenilis hitoktatót aztán át tudta verni, de a szakmát túlságosan nem. Nehéz bárhogy is feljogosítani ezt a szálat, ezért a dobogós helyre teljesen rászolgált.

2. Kínai hercegnő Európában

A negyedik évadban, miután Ragnarék megjárták a Frank Királyságot, vissza hurcoltak magukkal rabszolgákat, a rabszolga kereskedőjükkel együtt. Láthatunk közöttük egy elég erőteljes ázsiai vonásokkal rendelkező hölgyet. Én akkor már kezdtem benne bízni, hogy talán egy avar lány lehet, hiszen azt még meg is lehet magyarázni ebben a korban. Aztán belegondoltam, hogy esélyesen az avarok említésére a forgatókönyvírónk visszakérdezne, hogy ‘Kik?’. A megérzésem helyes volt, hiszen néhány epizód alatt kiderült, hogy ő nem hogy csak kínai, hanem egyenesen a 779 és 805 között uralkodott Tang császár Tö-cung egyik lánya, Yidu hercegnő. 

Amennyiben jól tudom a Tang dinasztiának valóban volt pár közvetlen kapcsolata a Bizánci Birodalommal, azonban ahogy a sorozat beállítja, az a lehető leg valószínűtlenebb módja annak, hogy hogyan juthatott el Európába a nő, hiszen Bizánchoz semmi köze. Yidu hercegnő egy nap a családjával hajózott a tengeren (minden bizonnyal valamelyik kínai-tengeren), amikor kalózok támadták meg őket, őt pedig elfogták. A kalózok ekkor felkerekedtek és meg sem álltak a Nyugati Frank Királyságig, ahol eladták. Tehát ezek az elszánt, mindenre képes törvényen kívüliek átjutottak a délkelet-ázsiai szigetvilágon, áthajózták a teljes Indiai-Óceánt, majd délről kerülve Afrikát a fél Atlanti-Óceánon is áthágták, csak azért, hogy direkt a frankoknál adják el az értékes foglyot. A teljes út alatt nem találkoztak senkivel sem, aki jó árat fizetett volna egy kínai hercegnőért? Vagy már ekkor is annyira világhírű volt a dijoni mustár, hogy mindenképpen Frankföldig kellett elmenniük? A dobogó második helyezettjének habjára a cseresznyét csak az teszi fel, hogy összességében a történet szempontjából semmi jelentősége nincs a kínai hercegnő szálának, hiszen nem sokkal az után, hogy Ragnar belefojtja őt a tengerbe már szinte teljesen el is van felejtve.

1,5. Pajzsszüzek mindenhol

Ezt csak amolyan ‘tiszteletreméltó’ említésként tartom számon a tízes lista mellett. A viking sagák persze több ízben is említést tesznek nőkről, akik harcosként tevékenykedtek (pl. Brünhild a Völsunga sagából vagy Hervör és Heidrek király sagájából Hervör) illetve van pár temetkezés amelyik utalhat rá (pl. a birkai 581-es sír Svédországból), hogy valóban léteztek a pajzsszüzek. Minden bizonnyal a harcos nőknek nagyobb volt a kultuszuk a pogány-skandináv világban, mint a keresztény Európában, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a pajzsszüzek egy gyakori látvány lettek volna Észak-Európában, főleg nem offenzív környezetben. Ahogy a sorozat bemutatja, hogy fosztogatásokra is teljes, kizárólag nőkből álló kompániák érkeztek, az meglehetősen kétséges. Ha valóban ilyen gyakran, ilyen nagy számban vetették volna be őket, pár száz éven belül kihalt volna Skandinávia.

1. A rusz D-nap

Az utolsó évad felének nagy lezáró eseménye, hogy a Kijevi Rusz inváziót indít Norvégia ellen Oleg vezetésével. A céljuk, elvileg, hogy visszafoglalják ősi hazájukat, köztük Kattegattot, a sohasem volt viking metropoliszt. Tekintsünk el egy kicsit attól, hogy a Kijevi Ruszt elméletileg a svéd vikingek alapították (részben vagy egészben, ebbe a képzettebb történészeket igénylő vitába nem mennék bele), szóval ez a fenti állítás már itt megbukik. Soha a történelem során nem volt olyan esemény, amikor a Kijevi Rusz nevű állam megtámadta volna Norvégia területét. Ezen nincs is mit nagyon elemezgetni, egyszerűen egy kitalált, háttér nélküli történetszál, egy amúgy történelminek mondott sorozatban. Főleg ha hozzátesszük, hogy bemutatásának alapja egyértelműen a ‘Ryan közlegény megmentése’ c. filmben is látható Normandiai partraszállás volt a Második világháborúból. 

Szóval nagyjából semmi köze a valódi kora középkori harcászathoz. Ez az akadályozott partraszállás alapvetően a modern hadviselés vívmánya, akkoriban azért nem voltak olyan haderők, hogy országok teljes tengerpartját levédjék, így hogyha a támadók azt látják, mikor közelednek, hogy az ellenség ott gyülekezik, ahol ki akarnak kötni, akkor tovább hajóznak és keresnek egy másik szakaszt, ahol kevesebb gonddal tehetik szárazföldre a harcosaikat. A geopolitikai hátterét tekintve az inváziónak pedig kevés ésszerű indoka lehet. Nem véletlen, hogy Olegről olyan történetek vannak, miszerint Konstantinápoly kapuja felé helyezte ki pajzsát. A ruszok Bizánc felé vezettek főleg támadásokat, hiszen azok gazdag területek voltak, ahonnan bőven lehetett zsákmányt szerezni, míg Skandinávia akkoriban nem éppen a gazdagságáról volt híres.

Nehezen tudok a dobogó első helyére a sorozatból kitalálni nagyobb történelmi pontatlanságot, de ha nektek van jobb ötletetek, írjátok meg kommentben! Kíváncsi vagyok, hogy a Vikingek: Valhalla tudja e majd tetézni ezt a tízes listát.

Vikingek, 6. Évad, 7. Rész - A Jégszűz (avagy Lagerthát eltemetik és ez szomorú, és... nagyon szomorú... és... nagyon-nagyon szomorú… és szomorkodunk… és… mondtam már hogy ez szomorú?... Ja, és mindenki telepatikus kapcsolatban áll mindenkivel.)

- Lagi a hóban fekszik. Björnnek ezért fáj a hasa a hajóúton. Lagit beviszik a csarnokba és az asztalra rakják, hogy kiolvadjon. Torvi nem tudja ki ölte meg. Ubbe se. Torvi elhajózik a Lagifarmra a gyerekeiért. Ubbe keresteti Hviceket. Hvicek nincs a házában. A drogdíler sem tudja hol van. Ubbe helyre inti a szolgálólányt. Korábban ő Björnnel kaff… sakkozott. A lány nem akar Gunnhildnak rosszat. Gunnhild Björn gyerekét hordozza. A lány szereti Björnt. Kínomban egyre többet sóhajtozok. Igen, ez egy ilyen rész lesz.

- Torvi megérkezik a Lagifarmra, ahol kislánya, Asa megmondja neki, hogy bátyja, Hali már meghali. Ubbének ezért az információért mondjuk nem kell sehova sem mennie, mert a lefosott arcú jós szelleme Gatterban megmondja neki. A jós egyébként még egy fontos dolgot mond, miszerint az emberiség nem tud elviselni túl sok valóságot… Elismerem Vikingek, nem rossz próbálkozás.

- Kitérdekelszheimben Olaf a norvég király színe elé járul, de nem azért, hogy behódoljon neki, hanem hogy megmondja, hogy nem hódol be neki. Harald ezért a tömlöcbe akarja hajítani, hogy addig ott sínylődjön, amíg meg nem gondolja magát vagy meg nem hal. Erre Olaf azt mondja, hogy inkább világgá megy a saját cipőjében. Harald elengedi és elkezd neki énekelni. A jelenet zárását illetően felmerülő ‘Ez mi volt?’ kérdéseket Michael Hirst várja szívesen postafiókjában a kutyaszaros borítékok és a ‘Kérlek ne csinálj több múltban játszódó sorozatot!’-os üdvözlőlapok mellett.

- A disneyruszok megbeszélik Ivarral, hogy ki mit szeretne csinálni a tél során, ezzel egyben megfejtve a rejtélyt, hogy a kinti jelenetben miért látunk hóvihart és műanyag jégcsapokat. Igor korcsolyázni akar, disznót vágni, meg karácsonyozni, KatjaFreydis thermál fürdőzni, Ivar meg ki akar gyógyulni a gyökérkórból. Oleg vissza szeretne mászni az anyja méhébe és lebegni abban a végtelen térben, ahova mindig mindenki visszatér, mert szerinte mindig mindenki újjászületik... Igen... Szóval a lényeg, hogy ha jelenetet írsz, mindig áztass be előtte egy-két bélyeget a kávédba, hátha kifogynál az ötletekből.

- A további kijevi jelenetek egyébként több ízben is merényletet követnek el a gondolkodó tévénézők kognitív képességei ellen. Az egyikben KatjaFreydis a közepesen tomboló hóviharban egy forró fürdőt vesz a szabadban. Pontosabban közvetlenül a város kapuja előtt ásott lyukban, amibe a balek őrök folyamatosan öntik a forró vizet. Mi ezzel a baj? Leszámítva az egyértelmű hülyeséget, hogy ezt a városon kívül a kapu előtt követték el, egy ilyen lyukat a fagyott földbe belevájni rendkívül nehéz feladat lenne, továbbá a felmelegített föld esélyesen elég hamar elnyelné a beleöntött vizet. A legjobb esetben is ez max. egy sárdagonya lenne. A másik jelenetben Igor korcsolyázik fantáziátlanul körbe-körbe, miközben a nép élteti és tapsolja. Látszik, hogy még nem találták fel a vodkát, hogy ez itt az emberek szórakoztatóbb elfoglaltsága. A jégpálya szintén a városkapu előtt van közvetlenül, csak itt a városon belül. Szóval akkor a főtér egy befagyott tó? Vagy esetleg az egész város egy tóra épült? Ha igen, akkor tavasszal ugye elsüllyed és mind megfulladnak? Ugyan sok a ‘ha’, de bizzunk a legpozitívabb kimenetelben.

- Lagertha temetése nyomokban Ibn Fadlani leírásokat tartalmaz. Skandinávia leghíresebb nindzsabarbijának hajótemetkezést szerveznek, és valakinek vele kell tartania, de nem szolga lesz az önként jelentkező, mint ahogy a forrásban szerepel, hanem az egyik csatalánya. Persze mindegyik lány jelentkezik, de közülük Torvi a legfontosabb, szóval ő lép elő. Már megörültem, hogy végre megszabadulunk az irritáló lététől, de gyanús volt, hogy ez nem egészen így lesz, mivel terhes. Gunnhild, aki a válogatást végzi, meg is mondja neki, hogy ne legyél hülye, mert gyereket vársz, aki meg nem valószínű, hogy szeretné az égő hajós abortuszt, szóval Torvi bambán eloldalog. Mivel a jelentkezők száma elég nagy, így végül a holló-lottó dönti el ki lesz az egyirányú hajóút szerencsés nyertese, az eleresztett madár pedig… egy eddig teljesen ismeretlen lánynak a vállára száll, aki aztán örül ennek.

- Ahogy Ibn Fadlan leírta a rusz vezér temetésénél, az önként jelentkező lány itt is rituális szexben részesül, igaz nem sokat látunk belőle. A halál angyala nevű figura is tiszteletét teszi indokolatlanul olajfekete természetellenes szemeivel és választás elé állítja a lányt, hogy kötél vagy kés. Az áldozat az utóbbit választja, az angyalka pedig erre egy akkora halefet kap elő, hogy a Népszínház utcában előre köszönnének neki. Miközben ez történik, körülveszik a King Diamond papok, akik olykor elfordulnak, és láthatjuk ekkor, hogy tarkójukon olyan maszkot hordanak, amik konkrétan az online rendelhető legalapvetőbb cellulózrost álarcokból vannak igénytelenül kialakítva. Ami azt illeti nekem is van egy ilyen a polcon. Tehát a holló-lottó után a leggagyibb felszerelés elem díj nyertese is meg van.

- Lagi temetését egy befagyott fjordban csinálják végig, kap állat áldozatot is, mint ahogy az arabus is említi a ruszoknál, de itt még a papok pluszban belocsolják a hajót vérrel, biztos ami biztos, és akkor így már Jóságos Hakon szagájából is merítettünk. Eztán a főszereplők adnak neki mellékleteket, Björn is befut még pont időben, majd az egyik csataleány egy fáklyával felgyújtja a hajót. Fadlannál mondjuk aki a hajót felgyújtja az teljesen meztelen, de gondolom a sorozat besorolása miatt ez nem fért ez bele. Miközben ég a hajó Torvi énekel valamit óészakiul, de valamiért nekem inkább hébernek tűnik. Mindenki szomorú és én is szomorkodok, de nem a Lagi miatt, hanem a gyászolók között lévő szerencsétlen statiszta miatt akire szintén ráadták a bőrpocakvértes kotványláncinget. Ezúton szeretnék egy perc néma csendet kérni a középkori realizmus ellen elkövetett bűntettek áldozataiért...

- A temetkezés legvégén a fjord jegét a csatalányok íjakból és ballisztákból kilőtt tüzes nyilakkal lazítják meg, majd ahogy a lovakkal meg a pajzsszüzekkel elkezdik a fjordból kifelé húzni a hajót, láthatjuk ahogy béna CGI animációval megtörik a jég, és a lángoló hajó elmerül a tenger mélyén… Úgy harminc méterre a parttól. De nem gond, mert úgy tűnik itt már elég mély a fjord, Lagertha pedig leereszkedik a fenekére, ahol már várják a vízi valkűrök meg Ragnar iszapszobra, amivel együtt a halott pajzsszűz feloldódik a sós vízben. Ki gondolta volna, hogy végig ez volt a kriptonitja?

Vikingek, 6. Évad, 5. Rész - A Kulcs

A történetszálak elemzésében ezúttal az elviselhetőbbtől haladok a legkínosabbig. Ha beválik, marad ez a szerkezet.

- Megérkeznek a nagy norvég királyválasztásra a különböző királyok, earlök, jarlok (igen, konzekvensen mindkettőt mondják) és jarlinák. Elsőként, egyenesen a 11. századból, Magas Thorkell, aki hagyományosan a jomsvikingeknek volt a vezére. A sorozatban megjelenített alteregója angol akcentussal beszél, nyelvével pedig fényesre nyalja Björn sejhaját. A fogadó lakoma során kiderül, hogy ez amolyan keleti blokkos demokratikus választásnak indul, ahol a Vasbordájú Björn és a Vasbordájú Björn között lehet majd választani, de mivel Thorkell nem csak smúzolni jött, felveti, hogy ha már egyszer ez egy választás, akkor miért ne lehetne több jelölt közül választani. Ugye, mint egy igazi választásnál. Björn ezt elfogadja, dehát aggodalomra úgysincs oka, elvégre az epizód végéig mindenki azt hápogja, hogy ő lesz a király. Mégis mi szólhatna közbe? A történelemhez való hűség? Ugyanmár.

- Pusztán kíváncsiságból utánanéztem a Vikings wiki oldalán, hogy van e neve ennek a településnek ahol a királyválasztás zajlik. Sajnálattal megállapítottam, hogy bizony van, ámbár sosem hangzik el a sorozatban. És hogy mi a neve? Tamdrup. És hogy mi az a Tamdrup? Jó barátunk, a gugli, két megfejtést ad rá: egy evangélikus templom Dániában, és egy fekete irodai szék a Jyskből. Oké, maradjunk inkább a Kitérdekelszheimnél.

- Lehet, hogy én voltam eddig a figyelmetlen, de én még metálos, szegecses alkarvédőt nem vettem észre a sorozatban. Most végre Kitérdekelszheimben ilyet is láthatunk.

- Szóval megérkezik még néhány nevesített és nevesítetlen mufti, nagykutya és főgenya szerte Norvégiából, köztük egy jarlasszony aki minden bizonnyal majd nem sokára meg fogja lovagolni Björn Vasdákóját. Egyes jövevényekkel Jóhajú Harald még susmorog, aztán rövidesen meg is kezdik a királyválasztást, egy vízre bocsájtott kör alakú fa platformon. Az előkészületek során így nézhetett ki a párbeszéd az alkotók között.

- Hirst: ‘Oké srácok, ki kéne találni valami menő helyszínt a királyválasztásos jelenetekhez.’

- Rendező #1: ‘Elrond tanácsa!’

- Rendező #2: ‘De… A vízen!’

- Hirst: ‘Zsenik vagytok!’

- A királyválasztó körben ugyan tizenheten ülnek, de közülük csak négy jelöltre lehet szavazni, Björnre, Thorkellre, Haraldra és Haakonra. Gyanítom, a többieknek nem sikerült időben kifaragtatni a jelentkező rúnaívet. A szavazás úgy megy, hogy négy, nagy, színes Super Mario érme közül egyet bele kell dobni a kör alakú platform közepén lévő lyukba, ami a fjord vizére nyílik. Akinek a színéből a legtöbbet dobták a lyukba, az nyeri a mosolygós csillagot. Ebből az epizódból mééég nem derül ki a választás eredménye, de következetesen csak azt mutatják, hogy a Vasboltos Björnre szavaznak. Gondolom kihalászni a buznyákokat meg majd az fogja majd, aki a legjobban emlékeztet Heimdallra (akinek kilenc anyja van).

- Kijevben Ivar rászedi Igort, hogy segítsen neki kiszabadítani a kennelben kutyaként sínylődő Dirt. Az őrök figyelmét egy hóesésben anyaszült meztelenül sétáló lánnyal térítik el, aki még csak nem is didereg. Mivel az őrök is csak férfiből vannak, elkezdik gondolkodás nélkül követni a lányt, bizonyára abban reménykedve, hogy elvezeti őket arra a helyre, ahol a nem fázós lányok tanyáznak. Mikor az őrök elhagyják posztjukat a nyomorék és kis barátja kiengedik Dirt, és kivezetik a városból egyenesen a szomszédos erdőbe, ahol az előbb említett lány már felöltözve várja Oleg testvérét egy szánnal. A megkínzott férfi hálásan megígéri Ivar Lothbroknak (Ivar Ragnarsson a neve te igen gyökér), hogy találkoznak még majd. Eztán ahelyett, hogy mondjuk Ivar fogná a gyereket és vele tartana Novgorodba, inkább visszatér Kijevbe, ahol már rég riadót fújtak a hiányzó házikedvenc miatt.

- A retorzió nem sokat várat magára. Oleg megmutatja viking vendégének a hamisítvány okleveleket, amik a skandináv területek birtoklására szolgálnak jogalapként a ruszok számára. Ez megint egy olyan szintű marhaság, amit szavakba önteni is nehéz, úgyhogy mi és a szereplők is továbblépnek a szaftosabb dolgokra, hisz megérkezik a kaja. De hoppácska, az edényekben nem a pörkölt, hanem a meztelen lányokat hajkurászó őrök kobakjai vannak. Oleg persze nem tudja bizonyítani, hogy Ivarék állnak Dir megszöktetése mögött, de talán a levágott fejek megfelelő üzenetet adnak nekik, hogy nem érdemes Kijevben a meztelen lányok után kajtatni.

- Ha már a lányoknál tartunk, Oleg bemutatja újdonsült mátkáját, Katját Ivarnak, aki őt igencsak emlékezteti az előző évad végén, egy redőnygurtnival megfojtott feleségére, Freydisre. (Persze hogy emlékezteti, hiszen ugyan az a színésznő alakítja cseszdki.) Ahogy értelmeztem a színészi játékból, a sorozat itt nagyon be akar ugratni minket, hogy ez most két különböző személy akik teljesen ugyanúgy néznek ki, vagy a Vikingek Palpatine császára aki indokolatlanul és megmagyarázatlan körülmények között tért vissza a halálból azért, hogy életre rugdossa a leginkább a döglődő lóra emlékeztető történetet. Valahogy egyik sem hangzik jobban egy zuhanó repülőnél.

- Gettógatterban tovább ragozzák Hvicek céltalan kínlódását, de legalább a pecsenyére sült halott barátnőjének szelleme megesketi vele, hogy álljon bosszút Ivaron, szóval talán most már előrébb lépünk ezzel a szállal is. Azért csak talán mert még végig kell néznünk még pár gyötrelmes jelenetet amikből kiderül, hogy drogdílerek természetesen már voltak a Viking korban is, akik olcsó sörrel és szárított gombákkal segítették nyomorba taszítani a lecsúszott viking harcosokat, valamint a lefosott arcú jós megint megjelenik, most Hvicek számára és jó szokásához hűen megint értelmetlenségeket beszél. Igen, sajnos ebben a sztoriban az, hogy meghal egy karakter, koránt sem jelenti azt, hogy befogja végre.

- A selyemúti kereskedelmi küldetésből páran visszatérnek Gatterba és jelentik Ubbénak, hogy Sao Paolo és Canberra után Novgorodban is megálltak, ahol azt a hírt kapták, hogy Ivar a kijevi ruszoknál vendégeskedik. Szerencse hogy a hosszúhajók ilyen rendkívüli technikai vívmányok, különben sose tudták volna megtenni ezt a nagy utat két nap alatt.

- És a legborzasztóbb történet szál ebben a részben Lagi mamié volt. Eltekintve attól, hogy ciki, kb. ugyanaz játszódik le, mint a kettővel ezelőtti részben; felkészülnek a törvényen kívüliek újabb támadására. De ezúttal már ott van Gunnhild és a csataleányai is. Már többször is megemlítettem, hogy a kép, amit a sorozat fest a női harcosokról totálisan fals (igaz, a férfiakról is), de most egy kicsit jobban kifejteném. Gyakorlatilag itt egy majdhogynem intézményesített női katonáskodó rétegről van szó, akik egyben vézna szexi leánykák és azt hogy harcosok, egyfajta szórakozásként élik meg. A valóság ennek a szöges ellentéte lehetett, a vikingek (meg amúgy mindenki a világon) főként nem azért lettek harcosok meg nem azért gyilkoltak, mert ez tartotta magasan a dopamin és szerotonin szintjüket, hanem mert rákényszerültek, a körülmények ezt tették szükségszerűvé. Ha nőből lett harcos, az a legtöbb kutató szerint úgy történhetett, hogy a női identitásukat elhagyták, de aztán már nem tértek vissza a régi szerepbe, mint Lagertha meg Torvi, aki A héten anyuka, B héten meg Angliában fosztogat (olykor várandósan). A másik meg ha már harcolniuk kellett, akkor nagy valószínűséggel meg volt hozzá a kellő fizikumuk is és nem azzal voltak leginkább elfoglalva, hogy mind a negyvenhárom tincsüket összefonják és kisminkeljék magukat a nagy küzdelem előtt. Ami meg ebben a részben még kínosabbá teszi az egészet, hogy a csataleányok kapnak egy saját csatakiáltást is ami varjú(?) hangjára emlékeztető kurjongatás és csak egy kicsivel rosszabb, mintha valaki a körmével kaparna egy krétatáblát.