Barbárok, 1. évad, 1. rész - A Farkas és a Sas

 És most jöjjön valami kicsit más.

„ROMANES EUNT DOMUS”

Ha egy idézethez kéne hasonlítanom a Netflix legújabb sorozatát, a Barbárokat, akkor ehhez a klasszikus Brian élete idézethez hasonlítanám. Nem tökéletes latin, de a szándék határozottan meg van, hogy helyes legyen. Ez a produkció ugyan nem a vikingekről szól, hanem a több száz évvel korábban élt, de ugyanabba a kultúrkörbe tartozó, Kr. u. 1. század eleji, Alsó-Rajna vidéki germán törzsekről és a rómaiak elleni harcukról. Véleményem szerint ez, főleg a Vikingekhez vagy az Utolsó Királysághoz képest egy hatalmas lépes az autentikus történelmi sorozat irányába. Igaz, ezt csak az első rész alapján mondom, de nekem eddig bejön. Ettől függetlenül le kell szögezni, hogy vannak benne hibák és olyan elem is, amit némi rosszallással ’fantasynak’ is lehet nevezni. Vágjunk is bele egy részletesebb kivesézésbe!

Még annyit megjegyeznék, hogy Dimicator facebook oldalán (link alul) eléggé neki mentek a sorozatnak, és elég sokan osztották azt a véleményt, hogy ez – leegyszerűsítve – egy sz*r. Ekkor még csak a trailer volt kint. Igaz, pár dologgal egyet is tudok érteni, de hulladékként elkönyvelni mindenképpen erős. Tökéletes korhűséget egy sorozattól sem lehet várni, főleg ilyen időtávlatokban. A Barbárok van amit kevésbé, de szerintem sok mindent csinált jól.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=203434894479829&set=ecnf.100044399590536

- A kezdő rész intrójában látunk pár mozzanatot a sorozat fő eseményéből, a Kr. u. 9-ben zajlott Teutoburgi ütközetből. Kezdő képkockáknak autentikusság szempontjából talán nem a legszerencsésebb, itt azért több túlzást láthatunk. Ezekről majd részletesebben írok ha ahhoz a részhez jutok, de két dolgot mindenképpen megemlítenék. Több germán harcos állati maszkot (páran állatkoponyát...) visel. Ugyan ez egyből fantasztikus elemnek tűnhet, de állati maszkokra ismerünk példát a germán kultúrkörből, igaz pár évszázadról későbbről. Haithabuból (Hedeby) kerültek elő bárányt ábrázoló nemezmaszkok, a svéd Torslundából ismert sisakdíszen pedig (egyes értelmezések szerint) ragadozó állat maszkját viselő harcos látható. Esélyesen ezek inkább rituálék során kerülhettek elő. Az egy jogos felvetés, hogy egy efféle maszk a látást erősen korlátozza és csatában nem a legpraktikusabb dolog. A másik az a harcoló egységek között látható lángoszlopok, amik szerintem csak a drámai effekt miatt lettek beletéve, értelme nagyon nincs. Egyrészt a csata a források szerint esős, viharos napok során zajlott, másrészt akárki is gyújtotta a tüzet, szerintem egyik félnek se lett volna jó, ha véletlenül magukra gyújtják az erdőt.

- A fentiektől eltekintve, nagy pozitívum, hogy a legtöbb ruha és felszerelés amit látunk rendben van, a germánok köpenyt, vászon tunikákat, nadrágokat, normális vastagságú öveket hordanak, hatszögletű pajzsaik és egyélű kardjaik vannak, bár lándzsából kissé keveset látunk. Továbbá pl. a római legionáriusok sisakjai és rákpáncél szerű ’lorica segmentata’-ja is autentikus. Igaz, a római lovasok kengyelt használnak, ami abban a korban nem volt még ismert, szerintem ez a színészek biztonságának szempontjából elnézhető. A nyelvi viszonyok következetesek, nem úgy mint a Vikingek bugyuta, egy jeleneten belüli ugrabugrálása különböző nyelvek és a borzalmas akcentussal beszélt modern angol között. A rómaiak egész jó latint beszélnek (igaz, nem vagyok járatos a latinban, de ha más nem a helyes ’Roma Victrix!’ kifejezés alapján erre gyanakszom). Amibe bele lehet kötni, hogy a germánok a modern németet beszélik, ami itt a ’jobb híján’ megoldás volt, hiszen tudtommal az ősgermán nyelvet nem sikerült hihető biztossággal rekonstruálni.

- A kezdő jelenet az egyik főszereplő, a heruszk törzsből származó Thusnelda falujában játszódik. (Thusnelda egyébként létező személy, Arminius germán vezér felesége volt.) A falu házai a kornak megfelelőek, a vesszőkből összetákolt ajtók kicsit gagyik, ha már egész jó deszkapajzsokat készítettek ekkor, akkor a normális ajtó sem okozhatott nekik nagy fejtörést. A másik baki, hogy a falu a sűrű erdő kellős közepén van. Azért a korabeli falvak irtásokkal voltak körbevéve egyrészt a földművelés miatt, másrészt mert így bárki belopakodhat, főleg ha még kerítéssel sincs körbevéve.

- Thusnelda egy erős női karakter, bár sokszor nem úgy kezelik, illetve el akarják adni a szomszédos chatti törzs királyának. Amint láthattuk az intróban, a nő később a csatában is harcolni fog. A sorozat ezt részben vallási dolgokhoz köti, mert egy későbbi jelenetben egy papnő (gondolom a későbbi forrásokban szereplő halál angyala-szerű szakrális figura akar lenni) megmondja neki, hogy az istenek által küldött jel kell ahhoz, hogy harcoljon. Ez a női harcos szerintem belefér, főleg így a korai barbár társadalmakban (lásd Boudicca), illetve itt azért nem azt látjuk mint a Vikingekben, ahol hemzsegnek a Xénák.

- A felszerelésre visszatérve, a germánokon többször láthatunk állati szőrméket. Ez sokak szerint nem annyira autentikus, mert hogy inkább a szőtt köpenyek voltak a jellemzőek. Én azért nem írnám le ennyire határozottan, a kettő még nem zárja ki egymást. Trófeaként hordhatták, és a későbbi ’berserker’ kifejezés is a jeles harcosok által hordott medveszőrme viseletére utal. Az epizódban többnyire este, a törzsfők gyűlésén hordják, ami simán lehet praktikus funkció miatt, mert melegít. A főbb problémám egyébként Folkwin, Thusnelda szeretőjének viseletével van, aki látszólag éjjel-nappal ugyanabban a birkabőr mellényben van, amit csak úgy a meztelen felsőtestére vesz fel (még így is jobb a Vikingek bármilyen kotvány bőrszerkójánál). Később hálistennek látjuk, hogy neki is van azért normális ruhája.

- Az nagyon tetszett, hogy amikor Segimer, a heruszkok törzsfője említi a többi elöljárónak, hogy ők ’germánok’, a többiek nem értették hogy miről beszél, hiszen mind különböző törzsek. Segimer tisztázza le, hogy a rómaiak hívják őket így, mert nem tudják őket megkülönböztetni.

- Hajviseletben láthatjuk a jellegzetes korabeli szvéb tincset. Dimicator kifejtette, hogy a legtöbb germán viszont megint az átlagos kibontott hosszú hajú kinézetet hozza. Ez szerintem nem vészes, germánoknál fontos volt a hosszú haj. Láthatjuk azért, hogy sokaknak össze van fogva, az viszont szerintem nem ártott volna, ha törzsenként egységesebb a hajviselet. Hálistennek a felnyírt, összevissza fonott, olykor rasztás Vikingek / Assassin’s Creedes hajviseletet mellőzték.

- Amikor először látjuk a germán származású, de már romanizált Arminiust, egy arcmaszkkal kiegészített római lovassági sisakot hord. A maszk eredetije a környéken előkerült lelet, szóval egy teljesen korhű darab, ellenben tudtommal ezeket rituális alkalmakkor hordták. A római tábor ahova érkezik szabályos, jól kiépített, ellenben megint az erdő közepén van. Gondolom a rómaiak a katonai táborok környezetét is megtisztították az erdőtől ha volt rá idejük. Nem annyira célszerű, ha a rengetegen keresztül bárki be tud lopózni...

- A rómaiak a legtöbb törzstől adót szednek be, az egyik lázadó törzsfő viszont ezt megtagadja, ezért a Quinctilius Varus tábornok elé hurcolják. Mivel a sast ott sem akarja megcsókolni a vezér – akinek kivételesen egy anakronisztikus vastag öv jutott – Arminius végzi ki Varus parancsára. Arminius egy gladiusszal fejezi le egyetlen vágással a germánt. Ez persze elég irreális, lefejezéshez nem véletlenül használtak nehéz pallost vagy bárdot, a gladius pedig egy szúrásra kitalált rövidkard.

- A heruszkoktól való adószedés során történik egy incidens, Thusnelda apja, hűsége jeléül meg akarja csókolni a római sas insigniát, de a lány közbe avatkozik. A centurio ezt nem nézi jó szemmel, ezért a hajánál fogva ragadja meg a nőt. Thusnelda kisöccse próbálja őt megmenteni, beleharap a férfi kezébe, aki cserébe úgy megsebesíti a fiút, hogy majdnem belehal. Bosszúból Thusnelda, Folkwin és még két harcos elhatározza, hogy a katonai táborból ellopják a sast. Az epizódnak szerintem ez a legmeredekebb része, ahogy négyen bejutnak a táborba és sikerül nekik az elég gyengén őrzött, de roppantul fontos tárgyat megszerezniük és elvinniük. Persze szó se róla, az HBO Rómájának legelső részében is a táborból lopják el a Legio XIII sasát (ott ez még kevésbé van részletezve), ettől függetlenül egy kicsit jobban kidolgozhatták volna ezt a történetszálat, pl. ha valahogy a germán auxiliáriusokat bírják rá, hogy segítsenek.

- A rablás először Arminiusnak tűnik fel, és egy véletlenül hátra hagyott amulettből esik le neki, kik voltak a tettesek. A sas elvesztése egyébként tematikailag szerintem beleférhet, a rómaiak mindig is hittek az ómenekben és egy ilyen rossz ómen előrevetíti nekik a vereséget. Ahogy a dühös Varus mondja is, Mars megbünteti őket. A sas visszaszerzését Arminius vállalja a germán zsoldosok kíséretében.

Nagyjából ennyit akartam elmondani az első részről. Őszintén szólva én azért elfogult vagyok az ókori germánok iránt, amikor először néztem meg, annál a jelenetnél, mikor visszahozták a sast a faluba, együtt döngettem a mellemet a ’barbárokkal’ a tévé előtt.

Összességében nem tökéletes, de amint mondtam a szándék meg van és látszik, hogy azért fejlődnek ezek a történelmi sorozatok. Olyan hatalmas blődségek egyenlőre nem voltak benne, mint a Vikingekben és olyan marketinggel sem találkoztam ami azt állítaná, hogy ez lenne a legkorhűbb sorozat a világon. A tévedés jogát persze fenntartom, de hibái ellenére eddig ígéretes.

Vikingek, 6. Évad, 9. Rész - Feltámadás

- Izlandon a sörsátorban rituális leves-zabálós buli van, mikor a létesítménybe belép egy titokzatos, csuklyás figura. Mindenki azt hiszi, hogy Floki, de nem Floki az, hanem Ray Stevenson, aki a Róma sorozat Titus Pullóját alakította, itt viszont ő játssza Otheret, a vándort. Othere egy viharnak köszönhetően egymaga (mármint tök egyedül) fedezte fel Új-Zélandot, melyről elmeséli, hogy egy nagyon csodálatos föld mert vannak ott erdők, meg… fák, meg… hát tudjátok, nagyon szép. Szóval el is nevezte Aranyföldnek, de aranyesővel már nem tudta megöntözni, mert egy másik vihar visszafújta Izlandra. Egyértelműen így működtek ugyebár ezek a viking hajóutak, hogy a viharok ide-oda hajigálták a lélekvesztőiket és egyszer csak felfedeztek egy kontinenst. Ubbénak ez a mese annyira tetszik, hogy megkéri Ötherét, hogy vezesse el az Aranyföldre. A férfi elvállalja, mindenki örül, de aztán jöhet a kínos kérdés: Hol van Floki? Ötherének fogalma sincs, mert már azután érkezett Izlandra, hogy Flokit benyelte a kereszténybarlang. Persze az igazság ennél több lehet, mert ő meg Kettil lapítanak mint szar a fűben, de még mielőtt kínossá válhatna a jelenet Torvi szól Ubbénak, hogy le kéne már feküdniük. Távozás előtt jó éjszakát kívánnak nekik, de odakint még nappali fény van és elvileg tél… Hmm. Biztos hogy Izlandon vannak ezek és nem a Falkland-szigeteken? Így a végén mégiscsak igazam lesz Új-Zélanddal kapcsolatban, elvégre azoktól pár km-el mégiscsak közelebb van.

- A következő falklandi jelenetben Torvinak már szülési fájdalmai vannak. Ubbe aggódik és Kettil asszonya, aki a bába, elmondja neki, hogy a gyermek rossz pózban van, ki kell vágni, amibe lehet, hogy a nő belehal. Most már sokadjára húzza el az orrom előtt a sorozat a ‘Torvitól végre megszabadulunk’ mézesmadzagot, és talán túl korán fel is ültem erre a vonatra, hisz hála Öthere latin nyelvű imájának a gyerek a pocakban hirtelen dob egy fél hátraszaltót és a filmtörténelem egyik leggyorsabb szülésének lehetünk tanúi, ahogy a kisded úgy pattan ki az anyja hasából, mint pez cukorka az adagolóból.

- Ubbe a fiát a nagy boldogságra Ragnarnak nevezi el nagyapja után. Teljes nevén Méhbőlszökkent Ragnar, feltéve, ha nem ragaszkodnak a családnévvé silányult Lothbrok jelzőhöz. Utóbbi esetben esélyt teremtenek arra, hogy Travis Fimmelt a spinoffban visszahozzák ugyanazzal a névvel önmaga unokájaként. Az örömködés nem tart sokáig, mert Ubbe felidézi, hogy Öthere keresztényül imádkozott Torvi ágya mellett a keresztény istenhez, és mint tudjuk, a zugkeresztények errefelé nem a legmenőbb vikingek. A helyzet tovább súlyosbodik, ugyanis Öthere bevallja, hogy narkós korában ő még Angliában volt szerzetes és Athelstannak hívták, majd Rómába küldték továbbképzésre ahonnan ő elindult a nagyvilágba téríteni. Nyilván Athelstan említésére a jó öreg szerzetesből lett vikingből lett papból lett Nagy Alfréd biológiai apjára asszociál mindenki, mert gondolom az egész angolszász világban nem hívhattak egynél több embert Athelstannak. Skandináviában próbálkozott először, de onnan elkergették, ezért tovább állt, majd találkozott egy Othere nevű dán vándorral, aki haldoklott. Eltemette és felvette az identitását. Már csak azért sem lehetett nehéz álcáznia magát, ugyanis miközben mesél, látunk egy visszaemlékezést, amiben az eredeti Otheret szintén Ray Stevenson játsza. Némi csavar a történetben, hogy az emlék szerint valójában azért haldoklott az eredeti Othere, mert az ál-Othere megfojtotta. Mondjuk Freydis után ez már a második eset, hogy klónoztak valakit a sorozatban. Így aztán tényleg nem lesz nehéz Ragnart vagy akárkit visszahozni a továbbiakban.

- Mivel Öthere hazudott és ráadásul keresztény is, ergo az istenek ellensége, Ubbe szerint meg kell halnia. Mellékes, hogy Angliában ő maga is megkeresztelkedett, de erre legalább Torvi is emlékezteti. Hogy Öthere megbékítse a Ragnar ivadékot, elhozza neki Floki jegygyűrűjét, mondván hogy ő adta oda neki, mielőtt beintett mindenkinek és lelécelt. Ubbe továbbra is gyanakvó és amúgy Floki hollétéről sem tudunk meg semmit, és itt jegelik is az izlandi történetszálat erre az évadra. Ebben a történetszálban egyre több a megválaszolatlan kérdés, de a legtöbb jel már egyértelműen afelé mutat, hogy az őrült Dr. Floki a sziget belsejében lévő titkos barlangi laborjában sorra hozza létre rothasztott cápahúsból a jelentéktelen mellékszereplők klónjait. Így legalább lesz esélyük a ruszok ellen.

- Gatterban Björn elveszi a második feleségét, aminek az első felesége csak annyira örül, mint egy hasbarúgásnak, attól függetlenül, hogy eredetileg ő vetette fel a házasság ötletét. A házassági jelenet alatt Gunnhild és Ingrid Freyjáról beszélnek, aki arany könnyeket hullat mindig, amikor férje, Óðr nincs otthon. (Nem kell megijedni, Óðr nevét egy szóval sem említik, mert a végén még összezavarják a nézőket, hogy több mint négy skandináv istenség van.) Gunnhild később kipaterolja az ágyából Björnt, hogy ha már egyszer a nászéjszakája van a másik feleségével, akkor vele sakkozzon. Mivel szeressük az olcsó költői hasonlatokat a vasálarcos távozása után Gunnhild arany könnyeket hullat. Ha már megint ennyire fontos a realizmus, akkor bízok benne, hogy terhessége végeztével pedig aranytojást fog tojni.

- Björn tart tőle, hogy Harald meg fogja támadni Gattert ezért Erik vezetésével küld egy csapatot, hogy járőrözzenek a fjordban. A kompánia azonban nem a széphajú harcosokkal, hanem a ‘kvázi’ rusz betolakodókkal találkozik a vadonban, akikről fogalmuk sincs hogy kik, de a muszkák már számítanak rájuk és bekerítik őket, úgyhogy a gatteriek visszavonulót fújnak. A keleti látogatókat ezúttal maga Csontnélküli Karaj vezeti, aki az erdőben kolbászoló Hviceket már el is fogta. A testvérek hosszú ellentéte szinte másodpercek alatt rendeződik, de Hvicek azért felteszi neki azt a kérdést, amit én már évek óta szajkózok (‘Mi van rajtad?’), de sajnos ez csak egy újabb megválaszolatlan kérdésnek bizonyul.

- Ugyan embereit levágják, de Erik a csata helyszínéről el tud hozni egy kettős keresztes zászlót, mely alapján odahaza Björnék kiokumlálják, hogy ezek ruszok, akik meg akarják szállni Skandináviát, hogy Ivar velük van és tekintve hogy keresztények, ezért nem csak népükért, hanem saját isteneikért kell majd küzdeni. Mivel Harald lett egész Norvégia ura így kénytelenek lepaktálni vele. Az egyetlen valamire való nevesített szereplő Gatterban Vörös Erik, így Björn ismét őt küldi el, hogy tárgyaljon a királlyal. Persze ez már csak azért is egy ragyogó ötlet, mert a széphajúak országában Erik törvényen kívüli, szóval azzal a lendülettel, hogy megérkezik, Harald máris bevágja a hűvösre, hogy másnap kivégezhessék. Hát igen, ez történik ha otthon hagyják a követek mentelmi jogát tartalmazó rúnakövet.

- Persze aztán mégsem volt olyan nagy gond otthon hagyni a rúnakövet, mert később Olaf ráhatásával Harald elereszti Eriket és megbékél Björnnel, hogy együtt szálljanak szembe a rusz ‘felszabadító’ hadsereggel. Nincs mese, itt már mindenkire szükség van.

- A nyomokban hiteles történelmi információt tartalmazó rovatunk következik. Ivar vissza viszi Hviceket a Kijevi Ruszba. Ezen a ponton már simán el tudom képzelni, hogy ez a puszta véletlen műve, meg mert a sorozat története így kívánta, de arról valóban van írott forrás, hogy Hvitserk járt erre. Azt viszont nem hiszem, hogy említik a kútfők, hogy kacagva újságolta volna Ivarnak, hogy ő ölte meg végül Lagerthát, akit úgy tűnik, hogy visszamenőleg mégsem szeretett. Ahogy azt sem, hogy egy övveret szerű buznyákkal a nyakában ígérte meg Olegnek, hogy részt vesz a Skandinávia elleni invázióban. De gyanítom, hogy azt sem, hogy a Dir-féle Oleg elleni összeesküvésben részt vett volna. Ettől függetlenül én örülnék neki, hogy ha az ezekről szóló szövegrészletek előkerülnének egyszer végre.

- Az epizód egy esti rusz seregszemlével végződik, melyről ordít, hogy a Két Torony vasudvardi jelenetét próbálták rekreálni. Sajnálom Oleg, de Christopher Lee Szarumánját senki sem fogja überelni.

Gyakran Intézett Kérdések

Boldog új évet kívánok minden olvasómnak! Ezúttal egy már régen beígért adósságomat törlesztem a gyakran intézett kérdések/megjegyzések megválaszolásával. Ugyan nincs sok kérdés/megjegyzés, de azokat próbáltam minél kimerítőbben megválaszolni.

K.: Ha ennyire zavar / ennyi bajod van a sorozattal, akkor minek nézed?

V.: Ezt a kérdést már nem egyszer kaptam meg és végső soron a jogosnak is tartom. Erre több válaszom is van, az egyik, hogy, mivel (nyilvánvalóan) ez az egyik kedvenc történelmi korszakom, így az nagyon érdekel, hogy hogyan adaptálják TV sorozatként. Persze, világos, hogy ez már csak azért sem egy kimerítő válasz, mert volt már olyan, ugyanebben a korszakban játszódó sorozat, aminek a követését pont azért hagytam abba, mert túlságosan zavart hogy a szereplők ruhái vagy a díszletek gyakran köszönőviszonyban sincsenek azzal ami a valós történelmi korszakban volt. Ez a sorozat bizony a BBC ‘The Last Kingdom’-ja, ami Bernard Cornwell Angolszász históriák c. regénysorozata alapján készült. Ebben a tekintetben talán még súlyosabb is a helyzet, mint a Vikingek esetében, hisz Cornwell e könyvek megírásánál komoly kutatómunkát végzett, hogy egy tényleg autentikus és (nem mellesleg) jó történelmi regénysorozatot írjon. Ugyan én még nem jutottam el odáig, hogy a regényeket elolvassam, de részben azért, mert könyv formátumban is megtapasztalható a történet, hagytam abba kb. 3 rész után a TV adaptáció követését. (Last Kingdom első részének történelmi hitelességi elemzéséről egyébként a már korábban említett Lindybeige nevű youtuber, csinált egy nagyon jó és szórakoztató videót, aki tud angolul annak mindenképp ajánlom, link alul.)

Egy szó mint száz, a Vikingeket már csak azért nézem, hogy utána megírjam és megosszam róla a meglátásaimat, gondolataimat. Ha én ebbe nem kezdtem volna bele, akkor szerintem úgy a harmadik évad magasságában már feladtam volna a sorozat nézését, mert véleményem szerint  - már történet szempontjából sem - olyan jó, mint amennyire annak tartják sokan.

K.: Ez nem egy dokumentumfilm, hanem egy TV játékfilm sorozat, nem szabad/ nem érdemes a történelmi hitelességét vizsgálni.

V.: Valóban, és ezzel teljesen egyetértek… ami a felvetés első részét illeti. Egy játékfilm sosem lesz teljesen olyan mint a valóság, hiszen az korántsem lenne annyira izgalmas. Elég ha csak belegondolunk más, akár modern korban játszódó sorozatokba vagy filmekbe, pl. nyílvánvalóan (nagy általánosságban) a motorosbandák élete koránt sincs tele annyi drámával és bűncselekménnyel, mint amennyit a Sons of Anarchy (Kemény Motorosok) hét évadába belepakoltak, de sokkal kevesebben lennének arra kíváncsiak, ahogy a közlekedési szabályokat betartva róják az utakat vagy biliárdoznak esténként a krimóban. DE! Semmi sem szab gátat annak, hogy egy-egy sorozat vagy film készői törekedjenek a valóságszerűségre, hisz minél inkább autentikusabb és minél inkább hihetőbb egy film, mind kinézetre, mind cselekményre, annál jobban tudják a nézők beleélni magukat. A történelmi korszakokban játszótó filmeknél ezt a szempontot sajnos nagyon gyakran hajlamosak a készítők elsumákolni, hiszen úgy állnak hozzá, hogy a nézők nagy része nem rendelkezik olyan átfogó történelmi ismeretekkel, ami alapján ki tudják szúrni hogy egy adott felszerelési elem nem volt még abban a korban használatban, vagy egy történelmi személy nem tartózkodhatott ott és akkor, ahol bemutatják. Igaz, manapság már szinte minden történelmi sorozatnál vagy filmnél a stáblistában jelen van egy ‘történész konzulens’ avagy egy olyan szakember, aki jól ismeri a korszakot és akihez tanácsokért fordulhatnak az adott témában, de sokszor nevük csak a marketing miatt tűnik fel és igazából nagyon kevés tanácsát/meglátását fogadják meg. Ilyen volt pl. Ridley Scott Gladiátorja is, ahol a kész film után a történész konzulens konkrétan kérte, hogy vegyék ki a nevét a stáblistából. Ettől függetlenül a közelmúltban készült pár olyan mű, ami kifejezetten törekedett arra, hogy hitelesen bemutassák az adott korszakokat és a történelmi eseményeket is hűen kövessék, nem pedig feláldozzák azokat a sztori oltárán. Ilyenek pl. az HBO Róma sorozata, valamint a 2018 novemberében a Netflix által kiadott Outlaw King, mely a korai 14. század Skóciájába repít vissza.

Érdemes azt a szempontot is figyelembe venni, hogy nagyon sok ember számára a történelmi film az első számú találkozási módja a régmúlt korszakokkal, hisz egyszerre sokkal kényelmesebb, mint felkeresni egy múzeumot és sokkal emészthetőbb, mint elolvasni egy történelemkönyvet vagy akár egy még szárazabb szakirodalmat, így ebből a megközelítésből is jó lenne az autentikusságra odafigyelni.

A Vikingeknél a történelmi hitelesség kifogásolását azért tartom különösen megalapozottnak, hiszen a promóció során nem egyszer hangsúlyozzák ki, hogy ez egy történelmileg hiteles sorozat. A Vikingek készítője, Michael Hirst ezt több interjúban kihangsúlyozza és nem egyszer ‘fényezi’ magát olyan (népszerűbb) sorozatok tükrében, mint a Trónok Harca, hogy ők nem fantasy-t csinálnak, hanem egy történelmi sorozatot. Néhány idézet:

“Korábban is forgatott történelmi alapokon nyugvó sorozatokat, például a Tudorokat vagy a Camelotot, a Vikingek viszont a History Channelnek készült. Nem érezte, hogy nagyobb a nyomás a stábon, hogy még jobban oda kel figyelni a történelmi hitelességre mint korábban?

Fantasztikus lehetőségnek láttam, hiszen pont azért, mert a csatorna neve History Channel (kb. Történelmi csatorna) a nézők úgy ülnek le a sorozat elé, hogy elvárják a nagyobb fokú pontosságot, azt, hogy alapos kutató munka előzze meg a forgatást. És ez valójában így is történt - minden forgatókönyvemet hosszú kutatómunka előzte meg.”

“A Vikingek, büszkén állítom, történelmi tényeken alapul, amit mi sem támaszt alá jobban, mint az, hogy a terület kutatói közül rengetegen gratuláltak nekünk, köztük a Harvard skandináv tudományok tanszékének vezető professzora is. Ő egyébként azt mondta, hogy ez az első alkalom, hogy valaki komolyan vette ősei kultúráját, és ezért nagyon hálás nekünk. Svéd származású, mellesleg.” (Megjegyzés: Hirst ezt ebben az interjúban is megemlíti: https://creativescreenwriting.com/vikings/ A gond ezzel, hogy a Harvard Skandináv Tanulmányok intézete nyelvészettel foglalkozik. Attól hogy valaki nyelvész, folyékonyan beszél óészakiul és sagákat fordít még nem jelenti azt, hogy ért ahhoz amit elsősorban a régészet tud kideríteni, pl. hogy mit hordtak a korszakban az emberek vagy milyen házakban laktak. Ugyanúgy én sem tudtam megítélni, hogy amit egy-egy jelenet erejéig beszélnek saját nyelvükön sorozatban a vikingek az hiteles óészaki e.)

(Az Index.hu 2013-as interjúja Michael Hirsttel. Link: https://index.hu/kultur/2013/09/12/nem_csinibabakat_kerestek_a_vikingekhez/ )

“I don’t have a fictional story that I just add historical details to.”

(Ford.: “Nem egy (szimplán) kitalált történetem van, amihez csupán hozzáteszem a történelmi részleteket.”)

“And although I can take these characters for a walk, I never leave their historical reality behind.“

(Ford.: “És ugyan elvihetem ezeket a szereplőket egy sétára, sosem hagyom hátra a történelmi valóságukat.”)

“And as I said, I have a historical consultant who has many degrees, is extremely bright, and you know, every department at the studio – the costumes, or the production design – all those departments themselves will do a great deal of research, and work on the period, and the details, and it’s fantastically creative and exciting, finding out what people have found out, and what we are doing.”

(Ford.: “És ahogy mondtam, van egy sok végzettséggel rendelkező történész konzulensem, rendkívül okos, és tudod, minden osztály a stúdión belül - a kosztümösök vagy a díszletesek - mindegyik osztály maga nagymértékű kutatói munkát végez a korszakkal kapcsolatban, vagy az egyes részletek tekintetében, illetve elképesztően kreatív és izgalmas kideríteni, hogy ők mire jutottak és hogy összességében mit csinálunk.”)

(Medievalists.net 2015-ös interjúja Michael Hirsttel. Link: http://www.medievalists.net/2015/02/qa-michael-hirst-creator-writer-vikings/ )

“She did extensive research, visiting museums in Stockholm and Norway and talking to Viking scholars.”

(Ford.: “Ő (a sorozat fő ruhatervezője) kimerítő kutatói munkát végzett, melynek során meglátogatott múzeumokat Stockholmban és Norvégiában és beszélt viking szakértőkkel.”)

(irishexaminer.com 2016-ban írt cikke a sorozat fő ruhatervezőjéről, Joan Berginről. Link:

https://www.irishexaminer.com/lifestyle/fashionandbeauty/features/we-meet-costume-designer-joan-bergin-on-the-set-of-vikings-400849.html )

“I take huge pride in the fact that is a very real show, it’s based on real people and real events. And we’re trying to make it as real as we can.”

(Ford.: “Nagy büszkeséget jelent számomra a tény, hogy ez nagyon valóságos műsor, ami valós emberekre és valós eseményekre alapoz. És próbáljuk olyan valóságosra csinálni amennyire csak tudjuk.” - Megjegyzés: Oké, itt már nem korhűségről meg autentikusságról beszél, hanem valósághűségről, de meglátásom szerint egy történelmi témánál az autentikusság és a valóságszerűség kéz a kézben jár.)

(Michael Hirst a Vikingek 2018 novemeberi instagram promo videójában: https://www.instagram.com/p/BqbILpdBNlR/ )

K.: Nyugi, senki sem gondolja, hogy történelmileg hiteles.

V.: Valóban, nagyon sok ember akivel beszéltem, tisztában van vele, hogy történelmileg nem hiteles, vagy hogy van kivetnivaló az autentikusság terén. Meglátásom szerint a nézők túlnyomó része szimplán közömbös ezen kérdés iránt, ami teljesen érthető, hisz ha valakinek az ismeretei felületesek egy-egy adott történelmi korszakról, és elsősorban azért ül le a képernyő elé, hogy szórakozzon, az nem fog olyan dolgokkal foglalkozni, hogy a több száz fős viking sereget vezető harcos miért nem hord valami normális védőértékkel bíró páncélt, vagy hogy egy gazdag kereskedő település uralkodója miért madárcsontból és nem nemesfémből csináltat magának koronát. Aztán ott van az a tábor, akik meg úgy gondolják, hogy a sorozat készítői tényleg sok energiát fordítottak arra, hogy történelmileg hiteles legyen. (Ahogy a legelső részeknél még én is többnyire ezt a tábort erősítettem.) Akkor ezt különösen gondnak érzem, ha a sorozat korhűségét filmkritikusok emelik ki. Egy-két példa:

“Abban, hogy a színészek, főleg a Ragnart alakító Travis Fimmel, teljes átszellemültséggel alakítják a 800-as évek barbárjait, valószínűleg az is közrejátszik, hogy az utolsó karperecig minden jelmez autentikusnak tűnik, így nem is csoda, hogy az összes népvándorlásra és középkorra specializálódott régész ismerősöm odáig meg vissza van ezért a sorozatért.” (Megjegyzés: Ugyan kíváncsi vagyok, hogy ez a beszélgetés hogyan nézhetett ki, de azt mindenképpen kihangsúlyoznám, hogy nem sok kolléga van, akik szánt szándékkal azért ül le nézni egy alapvetően szórakoztatásra készült történelmi sorozatot, hogy szakértői szemmel kivesézzék vagy módszeresen keressék a hibákat a díszletekben, szóval feltehetőleg egy ilyen vélemény nyílvánítást nem egy részletes elemzés előzött meg.)

(Forrás: https://port.hu/cikk/tv/nana-hogy-bitang-jo-uj-resszel-tert-vissza-a-vikingek/article-43431 )

„A széria különlegessége abban rejlik, hogy egy fiktív történetet mesél el, de történelmileg a lehető legkorhűbben próbálták bemutatni a vikingek világát.”

(Forrás: http://filmnezo2.blog.hu/2016/07/26/vikingek_1_evad_kritika (Ebben a cikkben egyébként egy különösen mélypontnak érzem ezt a részletet: “...egy olyan pogány banda, akik leginkább a 300 spártaijai és a Trónok harca vasszülöttei keverékeként írhatóak le.” - Akármennyire is kedvelem George R.R. Martin munkásságát, azt azért egy különösen gáz dolognak érzem ha egy valós történelmi csoportot egy fantasy néppel kell körülírni.))

Vikingek, 4. évad, 9. rész - Halál mindenütt (mintha eddig nem lett volna)

- Nincs is jobb annál, mint nyers tojással kezdeni egy viking portyát. Ez Rocky Balboa boxmeccseinél is működött...

- Ebben a részben meg is érkeztünk a 9. századi Itáliába. Kiderül a helyről, hogy a katolikus egyház annyira kiterjesztette a hatalmát a térségre, hogy az összes pénz az egyházi fejlesztésekre ment el. Ennek köszönhetően már most meg tudták építeni azokat a gazdagon díszített barokk templomokat, amikre a legtöbb helyen még évszázadokat kell várni. Ugyanakkor a köznép még mindig az 1. században megépített épületek romjai között él. A Pápa katonái is úgy tűnik, hogy még ezen a szinten vannak. Ugyan mégis mi szükség lenne a hadsereg fejlesztésére ha az 1. századi hadviselés olyan jól bevált egyszer? A másik dolog amire még elmehetett a pénz, az a nyelvoktatás, ugyanis látszólag a köznépből mindenki tud angolul. Hát igen... érdekes, hogy ha eddig annyira figyeltek arra, hogy bemutassák a különböző nyelveket, itt miért szarnak a dologra?

- Ismét láthatjuk Floki telepatikus(?) képességeit. Remélem azért valamikor ki fog derülni, hogy ő volt Jean Grey ük-ük-ük-ük nagyapja.

- Újabb céltalan fajtalankodós történetszál. A pikantériája, hogy most már a Frank Császár csinálja Roland Gróffal. Mondhatnám, hogy íme, egy újabb sorozat amibe mindenáron bele kell préselni a 'szodómiát', de őszintén szólva, mivel a frankokról van szó, ezen nincs semmi meglepő. :P

- Kiderül megint egy sor a viking tízparancsolatból. 'Egy viking sosem adja fel a bosszúját!'.

- Ebben a részben végre lezárul az Erlendur bosszúja történetszál. Nem kicsit volt kiszámítható, hogy Erlendur az, akit megölnek végül. Mondjuk érdekes egy kicsit, hogy a táborban kb. senkit sem érdekel, hogy Torvi egy felajzott számszeríjjal mászkál.

- Micsoda csapatszállító viking hajó konstrukciók! Bár amikor először megláttam őket, nem volt teljesen egyértelmű melyik lenne az eleje és a vége.