2017. február 13., hétfő

Vikingek 4. évad, 3. rész - Kegyelem

A legutóbbi volt a Vikingek sorozat összesen harminckettedik epizódja, melynek alkalmából különdíjakat fogok kiosztani.
- Erlendur, a néhai Horik király fia megtudja, hogy Vasbordájú Björn mostanában valahol a vadonban, egy (egyértelműen 9. századinak tűnő) vadászkabin előtt, a térdig érő hóban lakik. (Hogy ezt Erlendur honnan tudta meg, sehogy sem derül ki, valszeg látta az előző részt.) Össze is szűri a levet Kalffal, hogy 'Ugyan már, Horik királyt megbosszulván, gyilkoljuk meg Björnt, mert nyílván a -25 fokos jéghideg skandináv éjszaka erre nem lesz képes helyettünk'. Szerencsére Kalf ismer is egy berzerkert aki ezt majd végrehajtja.

Ebben a részben még látjuk is ezt a bizonyos berzerkert, aki engem kísértetiesen emlékeztet az asztali szerepjátékok során előforduló 'minmaxolt' karakterekre; létrehozása során az összes képességpontot a harci képességekre osztották, így sajnos olyan mellékes jártasságokra, mint pl. a nyelvtudás, már egy pont sem jutott, így berzerkerünk sajnos csak morgásokkal és hörgésekkel tud kommunikálni.



- Ki is osztanám az első díjat, a legkomolytalanabb történetszálért kaphatót, melynek nyertese:

--dobpergés--
Rollo és a frankok! Gratulálunk! :)
Rollo esete engem most már egyre jobban emlékeztet a Dzsungelből Dzsungelbe c. 1997-es Tim Allen vígjátékra, amikor egy amerikai család fogad be és próbál felnevelni egy afrikai bennszülött gyereket. Rollo egy debil módjára üvöltözik és gügyög, úgy eszik mint egy állat és természetesen nem ért vele senki sem szót (tolmácsot persze nem tudnak szalajtani sehonnan se, bizonyára ekkoriban üldözte az egyház a fajtájukat). Hatalma ráadásul már nincs, mert ugyebár taktikai zsenialitását bizonyítva leölette saját embereit két résszel korábban. Sun Tzu biztos irigy lenne. De sebaj, vad skandinávunk majd idővel úgy is akkultúrálódik, a frank hercegnő megtalálja benne az igaz szerelmet, és megvédi a várost az újabb viking támadástól. Tudjátok, ahogy a legtöbb romantikus-vígjátékban ez lenni szokott. :)

- A legostobábbnak hangzó kérdés díj nyertese:

Judit, az angolszász hercegnő!
A wessexi udvarban a kódexmásolást tanító frank szerzetestől teszi fel a kérdést az előkelő hölgy, mely valahogy így hangzik:
"- Hallottál e egy Aethelstan nevű angol(!) szerzetesről(!!), aki Ragnar csapatában harcolt(!!!) Párizs alatt?"
...
Pár hasonlóan komoly kérdés a modern korból:
"- Hallottál e arról a vatikáni bíborosról, aki csatlakozott az Iszlám Államhoz?"
ill.
"- Hallottál e arról a tibeti szerzetesről, aki indult az amerikai elnökválasztáson?"

- A Notre Dam a 9. században még nem volt meeeeeg!!!!!44
- Emlékeztetni arról, hogy Nagy Alfréd király apja Aethelstan kb. olyan mintha dörzspapírral próbálnék bekötözni egy nyílt sebet. De semmi gond, később az is kiderül, hogy a merciai örökösnek pedig Ragnar az apja.
- Nem ez az első, amikor kételkedek benne hogy a valós földrajzi viszonyok között játszódik a sorozat. Ez a Mercia mégis mekkora? Az előző részben, amikor ostromolták azt az erődöt még egész jó volt az idő, most meg látunk egy jelenetet, amikor a hazafelé tartó Kwenthrith meg a wessexiek fagyoskodnak egy téli erdőben és már alig van élelmük. Puszta kíváncsiságból lecsekkoltam, a korabeli Mercia egyik legészakabbi pontja és Wessex egyik legdélebbi pontja között 320 km a távolság, amit azért gyalog olyan 6 nap alatt minimum meg lehet tenni. Szóval, amennyiben mégis a valóságos földrajzi viszonyokról beszélünk, úgy még azt tudom elképzelni, hogy Új-Fundlandon keresztül mentek haza.
- A legretardáltabb medve, akit eddig filmben vagy sorozatban láttam díj nyertese:

A medve akit Björn megöl!
Hát ja. Bizonyára ennyire könnyű volt ebben a korban egy késsel és egy fejszével megölni egy medvét... feltéve ha előtte sikeresen el tudták végezni rajta a lobotómia műtétet.



- Ez az Aethelstan valami elég nagy forma lehetett ha Ragnar és a wessexi király egyszerre vizionálnak róla. Biztos mindkettejüknek volt valami vikingszerzetes fétisük.
- Barátok közt, angolszász edition.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése